A kutatás kétezer ember megkérdezésével készült. A felmérésből kiderült, hogy a felnőtt korú magyar nők 89 százalékát meglocsolják húsvétkor. A felnőtt nők 10 százaléka önszántából tartja magát távol a locsolástól, míg 11 százalékukat nem locsolják meg a férfiak.

A népszokással szemben a 18-29 évesek között a legalacsonyabb az ellenállás, míg az 50-59 évesek, a budapestiek, valamint a magasabb végzettségűek zárkóznak el leginkább tőle. 

A nőket a szűk családon túl a szomszédok locsolják meg a legmagasabb arányban.

A magyar családok húsvéti asztalára főként főtt tojás (81 százalék), füstölt/pácolt sonka (78 százalék), rántott hús (54 százalék), retek (42 százalék), fonott kalács (42 százalék), füstölt tarja (40 százalék) és töltött káposzta (36 százalék) kerül. 

Az ünnepi étkezés mellé előszeretettel fogyasztanak a magyarok szénsavas üdítőt (53 százalék), rostos üdítőt (43 százalék), sört (37 százalék), bort (35 százalék) és pálinkát (30 százalék). Ugyanakkor a kocsonyát elsősorban az idősebb, 50 év feletti lakosság fogyaszt húsvétkor, míg a franciasaláta az 50 év alattiak körében kedveltebb.

A felnőttek 55 százaléka vásárol ajándékba csokinyuszit vagy -tojást, 40 százalék csinosítja otthonát barkával, 37 százalék dekorálja otthonát friss, vágott virággal, 37 százalék fest tojást, 31 százalék utazik el ilyenkor rokonlátogatásra, és 19-19 százalék rejt el ajándékot a kertben a gyerekeknek, valamint megy el ünnepi misére. A kutatás eredményei szerint a magyarok 13 százaléka böjtöl – különböző mértékben – húsvét előtt.