2015. szeptemberében jött a hír, hogy hamarosan megszűnik Szily Laci és néhány liberális kedvenc játszótere, a cink.hu. Az amerikai cég által finanszírozott portál ugyanis elérte végső határait, képtelen volt tovább növekedni, így feleslegessé vált a befektetők szemében. Maga a Cink egyfajta emberkísérlet volt, hiába voltak hangzatos szavak, hogy ez lehet a sajtószabadság egyik utolsó bástyája. Maga Szily is beismerte, hogy ez bizony nem így lett. A sajtószabadság még most is él, csak a Cink nem.

A horvát szociáldemokrata politikus hasonló pályát futott be, mint az osztrák elvtársa, Werner Faymann. A bevándorlási válság kirobbanása után csak a politikai lózungok, az „A”, a „B”, a „C” meg a „D” tervek jutottak, majd elfogyott az abc, ahogyan a levegő is Milanovic körül. Magyarország és a határvédelem bírálata nem bizonyult túlságosan eredményes politikának, Horvátországot pedig ellepték a migránsok. Milanovicot végül a horvátok buktatták meg a választásokon 2015 novemberében. Nemrég egy újabb parlamenti választásra került sor Horvátországban, de Milanovicnak nem volt visszaút.

Tavaly novemberben tízezrek követelték Romániában, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök azonnal távozzon. Victor Ponta a többi bukott európai politikushoz hasonlóan gyakran bírálta Magyarországot, emiatt pedig mélyponton volt a hagyományosan is gyenge magyar-román kapcsolat. Ponta regnálása idején nemcsak korrupciós botrányokba, hanem plágiumügybe is keveredett, melynek köszönhetően a doktori címétől is megfosztották. Ponta a bársonyszékből a vádlottak padjára került.

A kormánypárti politikus 2014. június 15. és 2016. február 6. között az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára volt. Czunyiné azonban képtelen volt kezelni a pedagógusok és egyéb szervezetek által kezdeményezett tiltakozásokat, így Balog Zoltán miniszter leváltotta posztjáról. Czunyiné Bertalan Judit azóta a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos.

Idén áprilisban jelentette be lemondását a kormányfői posztról Arzenyij Jacenyuk, mert úgy vélte, hogy más politikai szereplők akadályozzák a „valódi változásokat” Ukrajnában. Arszenyij Jacenyuk polgárháborús helyzetben vette át az ország irányítását, ahol a korrupció az egyik legnagyobb rákfenéjének számított a politikai életnek, ám Jacenyuk hiába ígérte annak visszaszorítását, saját kormánya is gyanúba keveredett.

A nagy századvéges leleplezősdi annyira jól sült el a vs.hu-nál, hogy végül őket leplezték le, majd a nagy a felháborodás közepette szépen elvesztették maradék hitelességüket is. A tényfeltáró újságírók csak egy dologgal „nem” voltak tisztába, nevezetesen azzal, hogy honnan is jön a fizetésük. A VS-nél mindenki felmondott, akinek a neve valamit is mondott, így 2016 áprilisára politikai értelemben megszűnt létezni.

A taxisofőrből lett kancellár „nagy harcokat” vívott a migrációs válság elején, majd szép lassan magával is sodorta. Faymann Merkel kistestvérének szerepében a Willkommenskultur egyik legnagyobb támogatója volt, tárt karokkal várt mindenkit a Közel-Keletről. Faymann lelkesen fasisztázta Magyarországot, végül pedig hasonló módszerekhez folyamodott. Ám ez is kevés volt az életben maradáshoz, a párt elnökválasztási kudarca után pedig végleg megbukott. 2016. május 9-én sokak örömére bejelentette lemondását.

A munkáspárt színeiben induló Dilma Rousseff Brazília első női elnöke volt, akit 2014-ben újra is választottak. 2014-ben Rousseffet a Forbes magazin a világ 100 legbefolyásosabb asszonya közé is beválasztotta. A volt elnöknő pályája azonban csúfos véget ért, amikor korrupció vádja miatt a parlament megszavazta felmentését, valamint eljárás is indult ellene.

A török miniszterelnök 2016. májusában jelentette be, hogy nem indul újra Erdogan pártjának vezetéséért, így a párt alapszabálya értelmében tisztségéről is le kellett mondania. Davutoglu lemondásának hátterében az Erdogannal való megromlott viszony állt, mivel többek között nem támogatta az elnöki rendszer bevezetését. Ahmet Davutoglu 2004 óta vezette a pártot, illetve látta el a miniszterelnöki posztot.

A zöldpárti politikus 2016. május 30-án jelentette be, hogy lemond minden tisztségéről az LMP-ben és távozik a pártpolitikából. Döntését azzal indokolta, hogy az LMP mostanra sem tudott áttörni, ugyanis nincs meg körülötte az a szellemi erőtér, amely előremozdíthatná a pártot. Schiffer szerint mindez a bevándorlási válság során is megmutatkozott, mivel a párt képtelen volt rögtön egy markáns állásponttal előállni, illetve azt hatékonyan közvetíteni a nyilvánosság felé.

Cameronhoz hatalmas reményeket fűztek 2010-es megválasztásakor, ami nem is csoda, hiszen véget vetett a Munkáspárt 13 éves kormányzásának Nagy-Britanniában. David Cameron első választási sikerekor azt mondta, hogy a brit társadalom megreformálásában akkora hatást szeretne gyakorolni, mint amilyet Margaret Thatcher hajtott végre a gazdaságban. A konzervatív politikus sikerrel vívta meg a Skócia függetlenségéről szóló referendumot; a Brexit esetében azonban saját népszavazása okozta a vesztét: 2016. július 13-án bejelentette lemondását.

Az úszóválogatott egykori szövetségi kapitányáról idén áprilisban derült ki, hogy 1961-ben csoportos nemi erőszak miatt börtönbüntetésre ítélték. Kiss László mellett egy darabig még kiállt Gyárfás Tamás és az úszószövetség, azonban a kapitány végül megtört. Kiss László lemondott kapitányságáról, valamint százhalombattai alpolgármesterségéről is.

Tóbiás a szocialisták sokadik megújítója volt, de az első miniszterelnök-jelöltségét sem érhette meg, hiszen mindössze két évig lehetett az MSZP elnöke. A 2016-os tisztújításon ugyanis alulmaradt a szintén acélosnak mondható Molnár Gyulával szemben. A többit meg úgyis tudjátok.

Novák Előd sokáig a radikális párt egyik kulcsfigurájának számított, Vona Gáborral azonban az utóbbi hónapokban már nem tudott egy húron pendülni. A folyamatos ideológiai és belső viták végül odáig fajultak, hogy Vona nem csak az alelnöki megválasztását tiltotta meg, hanem végül a frakcióból is kizárta Novákot júniusban. A képviselői mandátumáról lemondott politikus szerint Vona egyszerűen nem akar ellenvéleményt a Jobbikban.

2016. szeptemberében 78 éves korában meghalt Iszlam Karimov üzbég elnök. A közép-ázsiai országban a mostani helyzet az 1953 Szovjetuniót idézi, mivel Sztálin halálához hasonlóan sokakat elragadott a bizonytalanság Üzbegisztánban is. A volt kommunista halála tehát destabilizálhatja az országot, hiszen az elnöknek nincsen fia, aki átvehetné a hatalmat. Üzbegisztánban ugyanis patriarchális viszonyok uralkodnak.