Így készül a fake news Szabó Tímea és a #LettMásik boszorkánykonyhájában
2021.02.08. 18:00
„Szokatlanul kusza a kormánytagok megszólalása a járvány utáni nyitásról” – hirdeti címében a Telex írása, amelyben a szerző, bizonyos Cseke Balázs szerint
Szokatlanul szerteágazó a kormány kommunikációja a járványügyi korlátozások feloldásával kapcsolatban. Orbán konzultálna, Gulyás kétlépcsős nyitást emlegetett, Kásler pedig további fegyelmezettséget kér, és óva int a hirtelen nyitástól.”
Cseke kolléga szerint ez kusza. Bár az nem derül ki a cikkből, hogy mitől lenne az, mert
- Orbán Viktor elmondta, hogy a kormánynak számít a magyar emberek véleménye – ezért kéri ki a kormány a véleményüket nemzeti konzultáció keretében március elejéig.
- Gulyás Gergely rávilágított, hogy bármi is az emberek véleménye, a gyeplőt nem lehet behajítani a lovak közé a száguldó batáron – nyilván mindenképp „óvatos és szakaszos lesz” a nyitás, és várhatóan két ütemben fog zajlani, az első ütem „nagy valószínűséggel” márciusban indul (a nemzeti konzultáció után).
- Cseke kolléga ezek után újra egy miniszterelnöki nyilatkozatot hoz a „kuszaság” bizonyítékaként, amelyben Orbán Viktor a Gulyás-nyilatkozat napján (!) „már az egylépcsős nyitást se zárta ki. Egészen pontosan úgy fogalmazott, március elejétől jöhetnek a lazítások, ha a Jóisten megengedi, és nem romlanak addig a számok.”
- Kásler professzor pedig azzal nem tudott áthatolni a telexes szürkeállomány-burkon, hogy azt mondta: „A következő hetekben lesz talán a legnagyobb szükség a türelmünkre és bölcsességünkre. Az óvatlan, hirtelen nyitást viszont, amelynek veszélyeire most éppen Portugália szolgál intő példával, elemi érdekünk elkerülni.”
A jelek szerint kuszaság leginkább a Telex szerkesztőségében lehet, ha komolyan nem értik, hogy a kormány terve:
- megkérdezni az emberek véleményét a szigorítások szükségességéről,
- figyelemmel kísérni a járványügyi adatok alakulását,
- és azoktól függően március elejéig dönteni arról, mikortól, hogyan, egy vagy két lépcsőben oldhatók-e fel a korlátozó intézkedések.
Vagyis óvatosan, tervezetten, de a pillanatnyi helyzetet is figyelembe véve. Ahogy azt kell...
Akármit is hisz az egyszeri olvasó,
Vagy arra, hogy a cikket igen gyorsan megossza a járványügyi védekezés legszorgalmasabb kerékkötője, Karácsony Gergely II., vagyis Szabó Tímea párbeszédes társpártelnök, aki – ahogy azt szokta – szépen feldíszítve terjeszti a hazugságot:
Káosz, káosz, káosz. Ez történik, amikor Orbán a veszélyhelyzetet csak a lopásra használja, nem a járvány visszaszorítására. Az, hogy az EMMI tegnap cáfolta Orbánt az oltással kapcsolatban, még inkább ezt erősíti. Kormányozni eddig se tudtak, mindig az egységes és fegyelmezett kommunikáció mentette meg őket. Most már az sincs. Alkalmatlanok, ostobák, gonoszak. Bukni fognak.”
Vagyis a telexes anyag nulla, azaz 0 hírértéke máris kormányellenes támadás tematikájává vált anélkül, hogy egyetlen tényt vagy adatot tartalmazna, amely alátámasztja „függetlenobjektívék” állítását.
És hogy miről jutott eszembe ez az alapvetően szombati történet?! Egy friss hírről, amely szerint
a 33 éves férfi 2021. január 31-én délután fehér nadrágot, fehér pulóvert, szemüveget öltött, jegyzetfüzetet vett magához, és beült társa mellé a kocsiba. Úti céljuk egy 79 éves asszony és gondnokság alatt álló lányának lakhelye volt, akiktől a páros női tagja már többször kért kölcsön. Nem akart lebukni, ezért hívta el a számukra ismeretlen férfit az akcióhoz. A háztól kissé távolabb álltak meg a kocsival, a nő maradt, a férfit pedig, aki doktorként mutatkozott be, beengedték a házba. Előadta, hogy a koronavírus elleni oltásért fizetni kell, sőt, ha nem oltatják be magukat, büntetést is kaphatnak.
A két megriadt nő átadott 40 ezer forintot, a „doktor” szerint ugyanis személyenként 20 ezer forinttal rendezni lehet a számlát, és így, hogy fizettek, még betegszállítást is intéz nekik. Hogy még hihetőbbnek tűnjön, a jegyzetfüzetéből kitépett lapon rögzítette a befizetést, majd távozott.”
Hogy mi a különbség?! Elkövetési magatartásban nem sok.
Márpedig
aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”
– mondja ki a Büntető törvénykönyv 338. szakasza, amely