Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Bauer Tamás büszke rá, hogy nemmel szavazott a kettõs állampolgárságra

Pörge Béla

2017.03.14. 11:28

A DK prominens politikusa az egészséges nemzettudatról értekezett.

"Rendre a 2004. december 5-i népszavazásra, az akkor elfoglalt álláspontunkra utalnak, Soproni szerint akkor „sikerült egyet lekevernünk a határon túli magyaroknak. Nem ez történt."

(...)

Amiben korábbi pártom, az SZDSZ, és jelenlegi pártom, a DK mást gondol, mint amit ma képvisel a többi politikai erő, az egyetlen elem: a szomszéd országok magyar nemzetiségű lakosait a magyar államhoz fűző közjogi-politikai kötelék ügye, korábban a státustörvény, 2004-től a kettős állampolgárság. Nincs mit szégyellni rajta, sőt én büszke vagyok rá, hogy azok közé a százezrek közé tartozom, akik a nevezetes népszavazáson nemmel szavaztak. Nemmel, mert sehol sem a letelepedés nélküli kettős állampolgárság jelenti a kisebbségi helyzet jó megoldását Európában, ahol, mint például a finnországi svédek vagy a dél-tiroli német anyanyelvűek esetében, megnyugtatóan rendeződött a kisebbségek sorsa. A választójoggal kiegészített kettős állampolgárság ezzel szemben alkotmányosan teszi kérdésessé, hogy az ország lakói, akik az ország törvényeinek hatálya alatt élnek, maguk dönthetnek-e azokról. (Ez nemcsak elvi probléma, hanem gyakorlati, hiszen a Fidesznek a határon túliak szavazataival lett 2014-ben kétharmados többsége, s így tudta például önkényesen módosítani a maga javára, a többi párt hátrányára a fővárosi közgyűlésre vonatkozó szabályozást.) Szemben Soproni állításával, a székelyudvarhelyi magyar másképpen magyar, mint a budapesti vagy pannonhalmi: nem a magyarországi törvények hatálya alatt él, nem a magyar állam költségvetésébe fizet adót. Az állampolgárság etnikai-kulturális alapon történő kiterjesztése az ott nem lakókra bizonytalanná teszi a politikai közösség határait, és óhatatlanul feszültségeket kelt a szomszéd államokkal. A „határokon átívelő nemzetegyesítés” politikai, közjogi entitássá teszi az etnikai-kulturális közösséget, ami végső soron megkérdőjelezi a békeszerződéseket (hiszen a szomszéd országokba került kisebbségi magyarok a békeszerződésekkel lettek annak az államnak a polgárai, amelynek határai között élnek), és ezzel fenntartja a szomszédokkal folytatott elnyúló hidegháborút. Ezt kellett volna támogatnunk, hogy egészségesnek minősüljön a nemzetképünk?"


A teljes eszmefuttatás ide kattintva olvasható.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére