Halottak testéből kivettek különböző szerveket, és azt próbálták elérni, hogy a szerv ismét képes legyen betölteni funkcióját. A csapat először vesével, később a méhszervvel próbálkozott.

Az egész procedúra azonban csak gyakorlás volt. Az orvosok ugyanis hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy a meddő nők -  akik valamilyen problémák, akár méh nélkül, vagy a méh súlyos károsodása miatt nem lehetnek várandósak - a méhszerv átültetése révén ismét képesek legyenek a szülésre.

A befogadók számára a kísérlet hosszú és komplikált lesz. Ezért nagyon kemény feltételeknek kell megfelelniük. Ezek közé tartozik például, hogy stabil párkapcsolatban éljenek, mert csak a párjuk tudja megadni nekik azt a segítséget és támogatást, amit egy ilyen nagy volumenű műtét után a nők igényelhetnek.

A jelölteknek szembe kell nézniük azokkal a kockázatokkal is, amik a műtét folyamán előfordulhatnak. Számolniuk kell a különböző műtéti veszélyekkel, vagy azzal, hogy a szerv kilökődését meggátoló gyógyszereknek egyéb hatásai is felléphetnek. A terhesség épp a transzplantációs gyógyszerek miatt kiemelt kockázatú lesz.

A klinika 8 nőt választott ki az ország különböző pontjairól, akik az elvégzett előzetes vizsgálatok után alkalmasak lehetnek a műtéti eljárásra.

Egy közülük - akinek két örökbe fogadott gyermeke van a New York Times-nak elmondta - mindig is szeretett volna egy ilyen lehetőséget. A nőnél 16 éves korában vették észre egy vizsgálat alatt, hogy nincs méhe.

Dr. Andreas G. Tzakis, a projekt egyik vezető orvosa szerint azért is fontos a kísérletük, mert:

A kórház azt tervezi, hogy a kísérletet még tízszer megismétli. Utána fognak dönteni arról, hogy folytassák-e az előkészületeket.

Eddig Svédország volt az egyetlen állam, ahol a méhátültetést sikeresen hajtottak. A Gothenburgi Egyetemen kilenc nőn végezték el a transzplantációt, igaz, itt élő nők szerveit használták. Négyen közülük a műtét után már gyermekeket is szült, a legelső épp 2014 szeptemberében. A csecsemők a korai szülés ellenére mind egészségesek.

Dr. Eric Kodish, a klinika erkölcsi központjának vezetője szerint mióta a szervátültetések vannak a világban, a cél mindig is az volt, hogy életeket mentsenek, de ezt kiterjesztették az életminőség javítására is, mint például az arc és a kéz transzplantáció. Így a méhátültetésben sincs semmiféle erkölcsi aggály.

A cleveland-i klinika orvosai abban bíznak - mivel újjáélesztett szerveket próbálnak majd átültetni - hogy ezzel a kockázatok kialakulásának számát csökkentik. Egy élő donornál ugyanis a méheltávolítás jóval komplikáltabb, ami akár 7-11 óráig is eltarthat. És amúgy is, élő szervek közelében kell dolgozni.

A műtét után mivel a petevezeték nem lesz rácsatlakoztatva a méhre, így a természetes terhesség lehetetlenné válik. Ezért a nők petefészkét még a transzplantáció előtt hormonokkal fogják stimulálni, hogy a mesterséges megtermékenyítés könnyebben mehessen végbe.

(New York Times)