Minden évben kora télen elérkezik az igazán nyálkás, nem túl hideg időjárás, amit most is láthatunk, ha kinézünk az ablakon. A párás szürkeség lehangoló, ráadásul jól megágyaz a szezonális depressziónak is, a kórokozók viszont nagyon jól érzik magukat ilyenkor. Az év végi stresszes hajrában elég pár órát eltölteni a nagy tömegben a karácsonyi vásárláskor, tömegközlekedve beinhalálni más köhögését és kimelegedve lehúzott kabáttal sétálni pár percet: szinte biztos, hogy pár nap múlva jelentkeznek is az influenza tünetei. Az idősek és a gyerekek – gyengébb immunrendszerük miatt – veszélyeztetettebbek, de szerencsére őket is védheti a huszonegyedik század csodaszere: a védőoltás.

Az egyik nagy tévhit az influenza elleni védőoltással kapcsolatban, hogy semmi értelme. Az influenza egyik legismertebb tulajdonsága ugyanis, hogy a vírus rendkívül virulens, vagyis könnyen fertőz, emellett még adaptív is, tehát könnyen alkalmazkodik a környezetéhez, így több fajtája is létezik, míg a védőoltás nem véd az összes fajta ellen. Az influenza elleni védőoltások összetételét azonban minden új szezonban ellenőrzik, ha kell, újratervezik az oltóanyagot. Az oltóanyag összetételét a WHO határozza meg, összegezve az előző szezon megbetegedéseinek adatait. Van olyan influenzavírus is, ami állatokat fertőz és átadódhat az emberre (például sertésinfluenza), a védőoltás viszont úgy van kitalálva, hogy ezen törzsek ellen is tartalmaz ellenanyagot.

Szintén gyakori tévhit, hogy az oltás az oka a betegségnek. A „nem volt semmi bajom, beoltottak, azóta rosszul vagyok” típusú értékelés elég gyakori, mégis: a védőoltás önmagában nem okoz betegséget, mert nincs benne aktívan fertőző kórokozó. Olyan persze előfordulhat, hogy valakinél súlyos allergiás reakciót vált ki egy-egy komponense, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel. Viszonylag ritka az ilyen eset, de amennyiben előfordul, elengedhetetlen az orvosi segítség, ráadásul az is lehet, hogy többet az adott oltást nem is kaphatja meg az erre érzékeny személy. Ha viszont nincs szó ilyen szélsőségről, nem kell félni a védőoltás „betegítő” hatásától: azok csak a vírus inaktivált verzióját vagy ennek egy részét tartalmazzák, amik nem képesek a betegítésre, viszont beindítják az immunrendszer működését. Amikor a legyengített vírussal találkozik a szervezet, „ismerkednek”, így amikor az ereje teljében levő kórokozó támadna, már ott lesz a kész válasza az immunrendszernek és legyőzi azt. Amikor az immunrendszer „bedurran” az oltás hatására, az persze jár pár testi tünettel: levertség, láz, fejfájás kísérheti, de ez maximum egy-két napig tart és magától gyógyul.

Szinte hihetetlen, de mégis gyakori tévhit az oltásokkal kapcsolatban, hogy autizmust okoznak. Bár számtalan valódi, ellenőrizhető, nagy mintán készült kutatás cáfolja ezt, a hülyeség még az influenzánál is gyorsabban terjed. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár elmondása szerint Európán belül Magyarországon a legmagasabb a gyermekek átoltottsága, ez azt is jelenti, hogy a fenti tévhit szerencsére itthon még nem terjedt el. Az influenza ellen azért is érdemes védekezni, mert tipikus „kapunyitó” vírus, azaz legyengíti az immunrendszert, ennek köszönhetően más, akár bakteriális fertőzéseket is könnyen elkaphatunk utána. Így egy „laza influenza” simán eltarthat több hétig a felülfertőzések miatt. A járvány általában januárban csúcsosodik, a védőoltás beadása után viszont 2-3 hét, mire teljes lesz a szervezet védettsége, ezért még senki nincs lemaradva, sőt! Épp itt az ideje a védőoltások beadásának.