Freud és a koronavírus
2020.10.10. 10:00
Ha azt mondom koronavírus, mire asszociálunk? Betegség, félelem, fájdalom, kórház, halál. Nem túl pozitív dolgok és talán ez így is normális. Mégis, egy előnnyel talán járt ez a járvány – és persze mindig vannak kivételek, de most nem a vírustagadókról lesz szó – ez pedig a tudatosság. Persze kezet mosni és a szánk elé tenni a kezünket köhögéskor már óvodában illik megtanulni, de tegye a szívére a kezét a legtudatosabb kézmosó is: azért az utóbbi félévben ő is biztosan jobban odafigyelt a higiéniára. Elrugaszkodott gondolatnak tűnhet, hogy egy világjárványt okozó vírusnak is vannak előnyei, pedig ez igaz minden betegségre. Olyannyira, hogy a betegnek már nem is áll érdekében meggyógyulni.
Ha valaki megbetegszik, legyen szó akár egy nátháról vagy egy súlyos rákos megbetegedésről, először mindig az organikus, szervi hátteret kell megvizsgálni, foglalkozni kell a tünetekkel és enyhíteni őket, megkeresni a tüneteket okozó problémát és kezelni azt. Nem szabad azonban elbagatellizálni a pszichoszomatikus eredetet, amikor valamilyen, általában elfojtott probléma legalább annyira felel egy betegség kialakulásáért, mint az arra való hajlam vagy az életmód. Ilyenkor a tüneti kezelés nem elégséges, sőt: még egy komoly műtét után is kiújulhat a betegség, ha a beteg nem foglalkozott annak kevésbé megfogható hátterű eredetével. Nemcsak a testi, de a lelki betegségtudat is fontos a valódi gyógyuláshoz. Van azonban még egy komoly akadály: ez pedig az, amikor a betegség komoly előnyöket hoz magával.
A betegségelőny fogalmát Freud-tól ismerjük, ő írta le először ezt a folyamatot. Vegyünk egy fiktív, de átlagos példát, „Peti” esetét. Peti középső gyerek, folyton küzdenie kellett a figyelemért és megbecsülésért. Apja cégénél helyezkedett el, felelős beosztásban, de mindig szembesült a váddal, hogy segítséggel jutott oda, ráadásul nem is érezte jól magát a munkahelyén, szívesebben élt volna a hobbijának, de mégis minden feladatot elvállalt, túlórázott csak, hogy megkapja a vágyott elismerést, az azonban soha nem érkezett meg, legalábbis nem olyan formában, ahogy Peti szerette volna. Soha nem fordult oda ezzel a szüleihez vagy nem beszélt a problémájáról, még magának sem vallotta be igazán, hogyan érez. Egy nap azonban rosszul lett és kiderült: a szívével komoly problémák vannak. A betegsége végre meghozta számára a feloldozást: „az egészség a legfontosabb” érvvel visszavett a munkából. Több ideje jutott a hobbijára és a családja is többször kereste, látogatta, aggódtak érte, az anyja annyi időt töltött vele és csak vele, mint soha az előtt. Azonban hiába vett részt kezeléseken, szedte a gyógyszereit és váltott életmódot, a problémái időről időre előjöttek, hol súlyosabban. Több orvosnál is járt, de biztosat egyik sem tudott mondani. Peti munkahelyet válthatott, az anyukája pedig rendszeresen vitt neki házikosztot. Peti betegsége segített neki abban, hogy a régóta feszítő helyzetből kilépjen, a vágyott figyelmet pedig megkapja szüleitől.
Az elsődleges betegségelőny Peti belső, felvállalhatatlan konfliktusa, amik azt a betegséget okozták számára, ami „kimentette” a munkájából. A másodlagos betegségelőny ez után következik, ami Peti szüleinek végre megkapott figyelméből fakad. Ez a másodlagos betegségelőny azt szolgálja, hogy Peti régóta vágyott figyelem-és szeretetigényét kielégítse. Ez a betegségelőny az, ami elnyújthatja a betegséget: ezt látjuk Peti esetében is, hiszen miért állna érdekében meggyógyulni, ha így betegen figyel rá az anyukája? Harmadlagos betegségelőnyök is vannak, ezek az állam és a társadalombiztosítás által nyújtott támogatások.
Most képzeljük el Marika néni, az elhanyagolt nagymama esetét, aki megfertőződött koronavírussal. A láz, fájdalmak és légzésnehézség okozta tortúra számára is járhat betegségelőnnyel: gyerekei, unokái figyelme, aggodalma ebben az esetben szinte garantált. Mint minden betegség, így a koronavírus is járhat tehát betegségelőnyökkel, ettől még jobb elkerülni. Nyilvánvaló, hogy az intenzív osztályon és lélegeztetőgépen eltöltött idő nem nyújt akkora élményt, amit egy elfeledett rokonság instant figyelme kárpótolni tud.
Az, hogy a betegségelőnyök léteznek, nem azt jelenti, hogy valaki direkt megbetegíti magát vagy arról álmodozna, hogy milyen jó lenne egy daganat, hogy végre figyeljenek rá. Bonyolult, tudattalan intrapszichés folyamatokról van szó, amiket szintén figyelembe kell venni egy súlyos megbetegedés, krónikus betegség esetén, a genetikai hajlam és az életmód mellett. Egy rákos beteg például nem fog pusztán attól meggyógyulni, hogy pszichológushoz jár és feltárja, tudatosítja elfojtásait, de a mély önismereti munka komoly faktor lehet a gyógyulásban.
Betegségelőnyök ide vagy oda, senki ne feledje, hogy a koronavírus veszélyes, itt van körülöttünk és bele lehet halni. Vegye fel mindenki azt a maszkot.