Die Welt: Sorosék kockázatos pénzügyi tervvel bombázzák az EU-t – nem reménytelenül
2021.02.19. 17:30
Az Európai Bizottság 750 milliárd euró adósságot vállal a koronavírus okozta válság újjáépítési alapjához. Most egyre több olyan hang szólal meg, amely a válságintézkedés állandóvá tételét követeli. A közösségi költségvetés abszolút újdonság lenne – és nagy kockázatot jelentene.
Soros György befektető és fedezetialap-kezelő nemcsak egymilliárd dolláros vagyont, hanem legendás hírnevet is szerzett, amikor az 1990-es években sikeresen spekulált a túlértékelt brit font ellen. Legutóbbi szövetsége annál megdöbbentőbb: Reiner Hoffmann-nal, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnökével együtt intézett felhívást az EU tagállamaihoz. Ebben Soros és mintegy 150 tudós, a nem kormányzati szervezetek képviselői, valamint a szakszervezeti vezetők forradalmat követelnek uniós szinten: nevezetesen egy állandó uniós költségvetést.
A levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, több biztosnak, Paschal Donohoe eurócsoport-vezetőnek, a tagállamok 27 EU-nagykövetének és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címezték, aki a tagállamok munkáját koordinálja. Az aláírók között vannak a Greenpeace, a befolyásos klímaügyi hálózat és a Zöldek Heinrich Böll Alapítványának képviselői.
Az aláírók a fiskális és monetáris politika átrendezése mellett „állandó, nagy méretű közös uniós költségvetést és hitel felvételének lehetőségét követelik a »zöldüzletet« és a társadalmilag igazságos átalakulást elősegítő beruházások támogatására”.
Egy ilyen uniós költségvetés, amelynek saját bevételei, kiadásai és átutalásai vannak az EU-n belül, újdonság lenne, de ennek már megvan a terve: a koronavírus okozta válságban az európai újjáépítési terv, amelyben az EU-s államok tavaly júliusban megállapodtak.
Nincs említésre méltó jövedelemforrás
A vonatkozó eszmefuttatás azt írja elő, hogy az Európai Bizottságnak története során először nagy adósságai keletkezzenek a koronavírus okozta válság miatti segélyek szétosztása okán, aminek során a tagországoknak összesen 360 milliárd eurót hitelként és 390 milliárd eurót olyan forrásként utalnak ki, amelyet nem kell visszafizetni.
A 750 milliárd eurót adósságból kell finanszírozni, amelyet 2058-ig kell visszafizetni. Erre a pénznek – legalábbis részben – új, uniós szintű adókból és díjakból kell származnia: például digitális adókból vagy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítéséből.
A nem újrafeldolgozható műanyagra kivetett adó – amelyet ebben az évben szednek be – kivételével ezekről az adókról még nem döntöttek, és évekbe telik, mire ténylegesen létezni tudnak. Mindaddig, amíg az EU-nak nincsenek jelentős bevételi forrásai, a kölcsönöket a tagállamok átutalásaiból kell fizetni.
Közvetlenül a júliusi újjáépítési terv elfogadása után Angela Merkel (CDU) kancellár és más kormányfők, például a holland Mark Rutte, biztosították szavazóikat, hogy az adósságoknak egyszeri eseményeknek kell maradniuk, és semmiképp sem kell adósságunióba lépniük.
Az adósságképzés állandó létrehozása
Megszólaltak az európai politikusok, akik a közös adósságvállalást az EU szerves részeként kívánják létrehozni. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke októberben felszólított a Corona Recovery Fund állandóvá tételére, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke pedig novemberben megismételte ugyanezt.
A közös hitelt állandóvá kell tenni – mondta. De az Európai Parlamenttől is eltérő vélemények hangzanak el: „Az újjáépítési alap egyszeri ügy a soha nem látott méretű pandémiás és gazdasági válság leküzdésére” – mondja Markus Ferber, a CSU pénzügyi politikusa. „Az a tény, hogy ezt a megállapodást ismét megkérdőjelezik, rendkívül aggasztó.” Mindemellett Franciaország régóta közös EU-költségvetést akart, és a koronavírus-járvány kitörését és az általa kiváltott gazdasági válságot felhasználta ennek az ötletnek az előremozdítására.