Előttem egy kötet. A középkor Európáját taglalja. Politikai háttér – ugye, alapvetően minden Rómából eredeztethető, európainak lenni egykor azt jelentette, a római jog, a római közigazgatás alá tartozni –, gazdaság, nemzetek, háborúk stb.

Igen, nemzetek már akkor is voltak, az nem tizenkilencedik századi találmány. Összes krónikánk így beszél, Anonymustól Kézaiig, a magyarok így, a magyarok úgy, nem pedig a magyar Szent Korona alattvalói így, a magyar Szent Korona alattvalói úgy. Az első fennmaradt magyar nyelvű káromkodás, amely Nagy Lajos (1342–1382) idejéből, a tizennegyedik század derekáról származik, így hangzik: „Kurvanőfia szaros német, szíttátok vérünk, most mi szíjjuk ti vértöket!” (Kissé mai írásmódra átültetve.)

Tehát német, ismétlem, német, és nem a szent Római Birodalom vagy az osztrák hercegség alattvalója.

Elkalandoztam.

A kötet amúgy ábrákkal teli. Városok, kastélyok, lobogók, páncélok, fegyverek, címerek, festmények, templomok, freskók. Mi látható mindenütt? Kereszt. Kereszt és bibliai utalások. A középületektől a magánházakig. Még a pénzeken is. Mert az volt a kor vallása.

Kisgyermekkoromra, ha emlékszem, egy nagyon meghatározó. Mindenütt a vörös lobogók. Tornateremben, tankönyvekben, tévéhíradóban, állami ünnepségen, házakon, címeren. Vörös lobogó és sarló, kalapács. Még a pénzeken is. Mert az volt a korszak vallása.

Az utóbbi időben mást sem látok, mint szivárványt. Stadionon, pólókon, politikusok és magánemberek hirdetéseiben, posztjaiban, nyilatkozataiban, fotóin, profilképén. Hatalmas épületek öltöznek, vagy terv szerint öltöznek, nyugaton szivárványba. Sportpályák, középületek. Előttem egy Facebook-hirdetés. A háttér szivárványos, a betűk szivárványosak, a logó szivárványos.

„Nem akarunk orosz mintájú homofób törvényeket. 130 000 aláíró! Már ennyien mondjuk. Most lenne nagyon fontos, hogy felvigyük 200-ig.”

(Kiszámoltam. 130 000/10 000 000 = 0,013. Miféle többségről beszéltek? Nem vagytok 2% sem.)
És a szöveg alatt csiricsáré, élénk szivárványszínekkel – borzalmas, hogy a szivárványt is megutáltatták az emberrel, pedig alapból az egy kedves dolog –, látható a 130 000-es szám, valamint egy szivárványos ruházatú fickó (igen, tudom, én is unom már), amint a földön fetreng, és a rendőrség vagy valami karhatalom cibálja, rángatja, gonoszul meg biztos nagyon egyenlőtlenül bánik vele.

Hát, nem tudom, a fénykép hol készült, nálunk biztos nem. És azt sem tudom, hogy az ifjú ember mit követett el – ízléstelenségen kívül –, de úgy gondolom, hogy ha a fiatalember robbantott, vagy téglával dobálta az árvaház ablakát, akkor vigyék is szépen el. Az nem ad felmentést, hogy valaki LMBTQ stb.
Szivárvánnyal nem lehet szabadon gyújtogatni és okiratot hamisítani. Az nem előjog. Az nem hercegi cím. A szivárványos ugyanolyan, mint más. Egyenlő. Tudtommal ezt akarják. A szivárványért ellenben önmagában itt senkit nem visznek el.

Úgy látszik, ez ma a kor vallása.

„Az UEFA elfogadta, hogy Neuer szivárványos csapatkapitányi karszalagot visel az Eb-n.”
A karszalagok szépek. Ha a munkásőrkarszalag elkallódott, jó a szivárványos is.

De azért 1200-ban ha egy szerzetes gyújtogatott vagy rabolt, ugyanúgy elvitték, mint bárki mást.
Ma, úgy látszik, egyesek azt szeretnék, hogy aki LMBTQ stb., az a törvény felett álljon. Annak mindent lehessen.