Szia, Laci! Olvastam ügyes szakértésedet a magyar futball ügyében, örülök, hogy a horgászaton kívül akad még egy közös kapcsolódás köztünk. Azzal a termetes különbséggel persze, hogy ha én írok a futballról, akkor valamiféle alapvető tárgyilagosságra törekszem. Sajnos, neked minduntalan narancsszín szirénák és NER-kihallgatási jegyzőkönyvek villannak be ott is, ahol nincsenek. Mondhatnám, hogy tévedsz, de miután az a feladatod, a szűkebben vett munkaköröd lényege, hogy örökké szemétkedj, hát, legyen.

Hanem akad itt egy okfejtés, erről – végképp eltávolodva a futballtól – mégis mondanod kéne majd valamit.

„(…a Felcsút, a Mezőkövesd és a Kisvárda). Ezek mind olyan csapatok, amiket vagy eleve vezető Fidesz-politikus alapított, vagy vezető Fidesz-politikus karolt fel egy-egy jelentéktelen, futballmúlt nélküli, az NB2-ig is ritkán eljutó klubot. Ezek hagyomány és beágyazottság nélküli csapatok, akiknek annak ellenére alig van – vagy egyáltalán nincs – szurkolója, hogy az anyatelepüléseiken a focin kívül nem nagy túlzással nincs más szórakozási lehetőség a piáláson kívül.”

Aha. Szóval szerinted Felcsúton, Mezőkövesden, Kisvárdán csupa ormótlan paraszt él, aki csak iszik egész álló nap, mert mást nem tehet elátkozott településén, nem lévén semmilyen kulturális program, intézmény, lehetőség.

Téged, Laci, még a jobboldali kollégák közül is sokat kedvelnek maró stílusú, szellemes cikkeid miatt, én is szívesen olvasgattalak. Viccesnek találtam az írásaidat, biztosan élőben is ilyen vicces gyerek vagy, mondjuk, nincsenek álmatlan éjszakáim amiatt, hogy milyen lehetsz, de már pontosan tudom, mit válaszolok majd barátoknak, társaságban, ha szóba kerül a neved.

Azt fogom válaszolni, hogy Szily László egy tahó.

Igen, az vagy. Korlátolt, ostoba fajankó. Játszod itt az eszed, hogy Pesten születtél (?), a fény városában, mintha százalékosan nem lenne hajszálpontosan ugyanannyi bunkó a környezetedben, mint vidéken (segítek, több van). Célzásod, aljas odabökésed vidékiek millióinak az önérzetét sérti. Mert Laci, miben vagy te más, különb nyolc és fél millió vidéki magyarnál? Hogy fél órán belül színházban vagy, amihez nekik két és fél óra kell? Esetleg végigmehetsz minden nap a Lánchídon, amíg barátod, Karácsony Gergely végképp ránk nem rohasztja? Arra vagy büszke, hogy nem beszélsz zárt e-vel, hogy nem értesz a virágkertészethez, nem öntöttél még ürgét – mondj már valamit, hogy mi a fenétől vagy te bármiben jobb, értékesebb, mint egy falusi, kisvárosi ember?

Halkan megsúgom neked, hogy az általad felsorolt városokban nemcsak piálni lehet. Bár nálatok, a 444.hu-ban, ahol az egy négyzetméterre eső szenvedélybetegek száma Zacher Gáborért kiált, ez nyilván fontos szempont. Felcsútot most vegyük is ki a pakliból, lapotok, a 444.hu külön Felcsút rovatot vezet, ti jobban tudjátok, mint én, hogy mi van ott és mi nincs. De lássuk csak Kisvárdát: a városban van fürdő, múzeum, városi könyvtár, zenei és színházi fesztivál, mindenféle sportkörök, nyolc óvoda, négy általános iskola, négy középiskola és felsőoktatás is folyik. Vannak vendéglők, ehetsz pizzát és képzeld, még internetes kapcsolatuk is van, ami nagyon hasznos, mert így hányás előtt rá tudnak pillantani a 444.hu-ra. Mezőkövesd sem úgy fest, mint egy halott kráter: városi galéria, több múzeum, emlékház, strandfürdő, első osztályú kézilabdacsapat, mindenféle sportkörök, újfent frankó vendéglők. Nyilván mindkét városba hetente lépnek fel zenekarok, érkeznek előadóművészek, tartanak közéleti, kulturális, művészeti rendezvényeket.

De szerinted a bunkó, vidéki parasztok csak isznak, mert ott mást nem lehet.

Rájöttem közben, miért hiszed ezt. Hát, azért, mert amikor a barátaiddal évente háromszor kitolod a nózidat kedvenc kerületedből, és hétvégén vidékre utazol, csak lézengenek az emberek az utcán. Igen, mert ők veled ellentétben már reggel ötkor talpon vannak, dolgoznak a kertben, munkába mennek, elintézik a teendőiket. Vagy – hétvége lévén – otthon pihennek. De a kocsma bezzeg hangos, nyilván odatartasz, ami nyitva van vasárnap délben, persze, hogy ott csak részegeket találsz.

De már bocs: hogy ti kocsmába jártok vidéken, nem koncertre, fürdőbe, könyvtárba, az titeket minősít, nem a vidékieket.

Vidéki emberként ismerek mindenféle típust szülővárosomból, mostani lakóhelyemről, az ország minden részéről. Olyanokat nem, akik egész nap a kocsmában ülnek, azokat meghagyom neked, azokkal nincs érintkezésem. De az óriási többség nem iszik, ellenben dolgozik látástól vakulásig. Látom a mezőgazdasági vállalkozót, aki nem olvassa a politikai sajtót, mégis ezerszer több esze van, mint neked, mert nem kötik előítéletek és jó egyéni döntéseket hoz. Lehet, hogy a keze kérges, és nem naprakész a Radnóti Színház premierjeiből, de úgy harmincszor annyi pénze van, mint neked, olyan terepjáróval indul hajnalban pontyozni, amilyen neked soha nem lesz. Vagy ott a másik tahó barátom, az élsportoló, országos válogatott, akit egy ország csodál, mert hős és példakép. Vagy a gyermekkori ismerős, aki mindent tud a paprikákról, Japánba és Törökországba jár előadásra, termeszteni, s bár nyelvjárásban beszél, mint én, tőle ájuldoznak a világ vezető agrárszakemberei, nem tőled. Vagy ott a nagy hatalmú vállalkozó, akinek három diplomája van, négy nyelven beszél, módfelett iskolázott. Nagyjából portás lehetnél nála, Laci, mert a te pesti fogantatásod és nagyszerű értelmiségi alapállásod a versenyszférában nagyjából erre volna elég.

Ezek az emberek a barátaim, rokonaim, ismerőseim. Jól tudom, hogy a vidéki lakosság nem nyomorult, bunkó paraszt, hanem mindenféle. És hidd el, akad köztük gazdag, sikeres, gyarapodó és/vagy boldog, szeretetben élő, normális ember bőséggel. Őket sértetted most vérig, csak azért, mert – mondjuk ki végre – mindegyiket fideszes szavazónak látod onnan, a lelki gettódból, ahol tenyészel. Igen, te mindet egy kalap alá vetted a piálós váddal, a vidéki DK-st, a momentumost, a zsidót, a katolikust, az ateistát, a kopaszt és a tinilányt is. Mindenkit – mert ennyi eszed van.

Írod azt is, hogy MTK-ultra vagy (itt azért enyhén megremegett a gigám, iszonyú kemények vagytok ti, libások…). Volna egy javaslatom, László. Legközelebb meccs után ne siess haza azonnal az életet adó taxival. Álldogálj egy kicsit a Hungária körúton, sétálgass céltalanul, figyelgesd a járókelőket. Aztán menj át a túloldalra, kicsit rézsút megtalálod a Hős utcát, ahol számos csodás, budapesti születésű emberpéldányra lelsz.

Ha megvan a meccs utáni fővárosi körmagyar, ha kinézegetted magad, akkor majd mondd el újra tagoltan, szépen, hogy Pesten nem piálnak ám az emberek, az csak a vidéki parasztok kiváltsága, mert ott nincs mit csinálni.

Ugye, megteszed, bunkókám?