Emlékeznek, amikor szemünk előtt zajlott a választási csalás Amerikában, akkor Bernadett bezzeg hallgatott, mint a sír. Ha valaki viszont itthon arról beszél, hogy Brüsszelből, a tengerentúlról is óriási erők fognak megmozdulni az elkövetkező időszakban, hogy a 2022-es választásokat a nekik megfelelő eredménnyel zárhassák, akkor meg ordít, mint a fába szorult – bogár.

Láttuk, mi történt az Egyesült Államokban az elnökválasztáson. Sidney Powell volt ügyész egyenesen a választások megismétlését követelte a bíróságon, ahol számos bizonyítékkal támasztotta alá ügyét, amit eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatokkal tanúk is megerősítettek. A bíróság elé tárta a georgiai elcsalt szavazatokat, a voksokat számláló szoftver meghibásodását. Kijelentette: „Az amerikai embereket megfosztották a törvényes szavazástól. Ez nem maradhat így.” Pedig így maradhatott. Keresetét ugyanis formai okokra hivatkozva elutasították, ahogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság is tette Texas állam beadványával, mondván az államnak nincs keresetbenyújtási joga az ügyben. Anélkül utasították el tehát a bíróságok az ügyeket, hogy a választások esetleges visszaéléseinek érdemi részét egyáltalán megvizsgálták volna. Megakadályozva, hogy az emberek tényleg saját akaratuk szerint, törvényesen válasszanak maguknak elnököt.

Azt nem tudom, hogy Szél Bernadett akkor mit szólt ehhez, de a nyilvánosság elé mindenesetre nem hallatszott ki – ennél sokkal jelentéktelenebb esetekben ágaskodó igazságérzetének – fülsértő visítása.

Mondhatjuk persze azt, hogy Bernadettnek elsiklott fölötte a figyelme. Ahogy azt is, nem tűnt föl neki, mi történt az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban a választások kapcsán. Vagy ha feltűnt, akkor nem tartotta lényegesnek fölemelnie a hangját. De az is lehet, hogy pontosan látta ő is a disznóságokat, de kifizetődőbbnek gondolta hallgatásával falazni a történteknek, mint tiltakozni a demokrácia lábbal tiprása ellen.

Még talán annak is szurkolhatott, hogy hátha Biden nyer, mert az jól fog jönni nekik a 22-es kampányban. Főnöke, Gyurcsány ugyanis már a nyilvánosság előtt régen kijelentette, hogy ő Biden győzelméért szorít. Hát akkor Bernike ki a nyavalyának szurkolhat, ha nem neki?

Érdekes módon tehát miközben a tengeren túli tények nem zavarták az exminiszterelnök-jelölt asszonyt (ne nevessünk, ha kérhetem – H. K. J.), ahhoz képest Kövér László házelnök borús víziója a másfél év múlva következő választásokkal kapcsolatban azonnal kihozta a sodrából. Még semmi nem történt, legfeljebb az esélye vetült a horizontra annak, hogy bizony baj is történhet, ha nem vigyázunk. Kövér László ezt mondta. „Pontosan arra kell felkészülni (…), hogy úgy Brüsszelből, mint a tengerentúlról óriási erők fognak megmozdulni a következő másfél évben, hogy a magyar választások eredményét kívülről, illegitim módon manipulálva a nekik megfelelő irányba vigyék.”

Szél reakciója több szempontból is megmutatta, hogy a piszok bizony feketéllik a körme alatt. Már-már jakabpéteri mélységekbe süllyedve Facebookján ezt reagálta: „Szeretném emlékeztetni Kövér urat, hogy már Donald Trumpnak sem jött be a választási csalásokat vizionáló szánalomkampánya. Az pedig, aki az egyik legfontosabb közjogi pozícióban nézi végig szó szerint a pulpitusról, ahogy a Fidesz szavazatokat vásárol, krumplitól laptopig terjedő skálán osztogat (…) inkább maradjon csöndben.”

Hát nem furcsa? A történtekre fittyet hány, miközben Budapesten még nem történt semmi, csupán a reális esélye vetődött föl annak, hogy bizony történhet majd ez, meg az, elősegítendő az ellenzéki önerőből eddig háromszor megvalósíthatatlan kormánybuktatás vágyott megvalósulását.

A demokrácia nagy bajnoka vajon miért próbálja olyan dolgok felemlegetésével lejáratni Kövér Lászlót, amelyeknek közük nincs a valósághoz? Sőt, inkább fordítva van a dolog. Hiszen például senki nem kampányolt laptopok ajándékozásával, ahogy a krumpliszsák tetejére is a jobbikos Jakabék erősítették Koncz Zsófia nevét, mintha a kormánypárt osztogatta volna a krumplit a választóknak, szavazatokért cserébe.

Látszik, Szél Bernadettnek nagyon nincs ínyére, hogy Kövér László házelnök a Magyarországon könnyen megvalósítható magatartásról beszél. Arról, amiről Charles Gati, a washingtoni külügyminisztérium volt főtanácsosa már – a polgárháborút sem kizárva – 2012-be írásban értekezett. Miért akarja hitelteleníteni azt a politikust, aki nem beszél a levegőbe, akinek szavai eddig többnyire a várható történések zsinórmértékéül szolgáltak?

Miért fáj az Szél Bernadettnek, ha Kövér László kimondja: „Mindent, a szó szoros értelmében mindent – meg még azon túl is, amit el tudunk képzelni – el fognak követni annak érdekében, hogy ezt a kormányt megbuktassák…”
Talán azért, mert röstelli, hogy amiről a házelnök beszél, arra ő is vágyik? Azaz a nemzetközi összefogással való kormánybuktatás célja nagyon is igaz?

Nem lehetetlen, hogy így van.

Tudjuk ugyanis, fájni legjobban az igazság szokott.