Piszkostizenkettő

Azzal biztosan nem az oroszok járnának rosszul, ha „elzárnánk a gázt” és nem a magyar családok fagynának össze és a hazai vállalkozások szűnnének meg. Őszintén javaslom a baloldalnak, hogy néha érdemes gondolkodni. Csak egy kicsit.

A közösségi média hatásain gondolkodom. A közösségi média ember és politikaformáló jellegén. Nézem a posztokat, a hozzászólásokat, illetve cikkeket olvasok a témával kapcsolatban.

A menekültek, ahogy a szó is mutatja menekülnek. Az életüket mentik. A bevándorlók bevándorolnak egy másik országba, céljuk inkább gazdasági jellegű, mintsem életük megóvása.

Egy pillanat alatt szét tud törni, amit stabilnak hiszünk. Egy pillanat alatt szét tud foszlani az, amiért egy életet küzdöttünk.

Márki-Zay Péter ötlettára kifogyóban van, már szinte minden társadalmi csoportot megsértett, már szinte minden lehetséges forgatókönyvet felvázolt, amivel háborúba sodorhatná az országot, így nem maradt más, mint a baloldal állandó eszköze és egyben utolsó mentsvára: a demagógia.

Jó, tudom: a kérdés költői, de akkor is érdemes egy kicsit elgondolkodni rajta. Mert ugye helyzet van, ráadásul nem is mindennapi, hiszen háború van a szomszédban. Ez azonban nem zavarja meg a jól működő magyar demokráciát, amelynek egyik fő jellemzője, hogy nálunk mindenki szabadon lehet hülye.

Ó, nem, azt ne higgyük, hogy már mindent hallottunk a haladó elmebetegségekről. Ezek mindig tudnak újat mondani. Ha már csak legyintesz a terhes férfi emojira meg arra, hogy Orbán egy személyben felelős az Ukrán háborúért, hallgasd meg az egyik kedvencedet. Tudod, akit te is mindig vársz, hogy megszólaljon, majd vihogva küldöd át egy barátodnak a hírt Messengeren.

Nincs is annál rosszabb, mint amikor egy országnak olyan ellenzéke van, mint a magyar baloldal, és nincs is annál jobb, mint amikor ezt a saját idézeteikkel lehet bizonyítani. Egyesek háborúba sodornák hazánkat, mások az energiafüggetlenségünket tennék tönkre. Ők ilyenek, a nemzeti oldallal ellentétben nemzetellenesek, a polgári építkezéssel szemben rombolnak.