Piszkostizenkettő

Eltüntette a kereszteket a Lidl a Santorini székesegyház kupoláiról. Mert az szerintük sértheti az emberek érzékenységét. Vagy sokszínûbbé teszi Kelet-Európa fasisztoid, bezárkózó diktatúráit. Vagy csak elbaszták.

A politikai szélhámosok - akiknek semmi sem drága - gyakran megússzák azt, hogy szembesüljenek tetteik következményeivel, vagy hogy noch dazu saját maguknak kelljen lerántani a leplet az önmaguk által terjesztett igék hamisságáról. Vona Gáborral, a magyar politikai közélet kaméleonjával azonban mégis megtörtént ez.

Azzal szeretném meglepni olvasóinkat, hogy leírom, miért kell a német liberálisoknak szurkolni a közelegõ választásokon. Ezzel komoly esélyt kaphatna az európai politika arra, hogy normálisabb irányba forduljon.

A globalizáció és a kapitalizmus számlájára számtalan válságot írhatunk a '70-es évek óta, ám mégis akadnak olyanok, akik szerint továbbra is a nemzetállamok állnak a fejlõdés, a globális biztonság és az úgynevezett nyílt társadalom útjában. De vajon létezik-e alternatíva, és ha igen, mi az? Vissza lehet-e állítani a kapitalizmust a keresztény erkölcs talajára?

Az információhoz való jog nem egyoldalú dolog. Az olvasóknak joguk van tudni, hogy ki, mit, és miért ír.

Az oknyomozó újságírás hercege lement kutyába. Nem túl szép látvány, de ha ugatunk, legalább ne nevezzük madárcsicsergésnek.

Akár egy pesti vicc is kezdõdhetne így.

Tegnap rakott ki a Jámbor Mérce, egy a nevéhez legkevésbé sem illõ, köztéri lincseléssel viccelõdõ cuki posztot.

Az Európai Bíróság közvetlenül beavatkozott a német választásokba, politikai szervvé vált, Európa felelõtlenjeinek szövetségesévé. Ajándékot küldött Merkel mamának a választásokra mai kvóta döntésével, és további haladékot adott a felelõtlenség politikájának.

Beleégett az agyamba, a retinámba, a hallójárataimba, ahogyan a "menekültek" dühösen követelõzve egy emberként skandálják.

A renitens Magyarországot meg kellett rendszabályozni - mindenáron. Ez itt a lényeg. Lássunk világosan: ma politikai, nem szakmai döntés született.

Az ellenzék nem a politika, hanem a szórakoztatóipar területén tevékenykedik. A nemzet jövõjének sorsával való foglakozás helyett önmegvalósító performanszok destruktív versenyévé, lájkvadászattá silányította a politikát. Ez a magyar politika egyik nyomorúsága, nincs komolyan vehetõ ellenzék, amellyel érdemben lehetne tárgyalni, sem olyan, amely a Fideszt belpolitikai eszközökkel próbálná kompromisszumokra kényszerítené.

Van egy hangyányi kis bibi ezzel a buliforradalommal. Például nem árt, ha a szabadságharcosok többen vannak 500 embernél.

A megadás liberális politikája.

A Fidesz nem készülhet nyugodtan a tavaszi választásokra, sõt. Gondoljuk végig az elmúlt napok eseménytörténetét.

Aydan Özoguz, Németország integrációért felelõs államtitkára egy minapi lapinterjúban kifejtette: német kultúra nem létezik.

Olga láthatóan nem csak, hogy nem kételkedik a saját nagyszerûségében, de lubickol a baloldal tanár nénijének/méhkirálynõjének hazug szerepében. Nem zavarják a következetlenségek. Talán még doppingolják is.