A jelek szerint nem mindenkinek természetes, hogy egy kormányfő azért első embere országának, azért választották meg erre a magas posztra, mert a választóiért akar cselekedni. Ami úgy fest, hogy egyáltalán nem általános. Kevin Bossuet Vasárnapi újságban elhangzott szavaiból egyszerre csendül ki a franciákkal kapcsolatos félelem és a magyarok iránti elismerés, ami nem kicsit elegyedik az irigységgel. Kimondatlanul is azt kérdi, egy 66 milliós Franciaországhoz képest a kis, 10 milliós nemzetnek hogy lehet olyan kormányfője, aki komolyan veszi a dolgát s mindent elkövet a hazájában élőkért, sőt!

„Végre egy elnök tesz is a népéért ebben a válságban” – hangsúlyozza Bossuet, amitől az ember nyomban meghatódik. Nem azért, mintha a történész rendkívüli cselekedetet írna le, ami pandémia idején lényegében az egyetlen ésszerű államférfiúi magatartás, hanem azért, mert ezt el is ismeri, aminek hangot is ad. Noha mi ahhoz szoktunk hozzá, hogy ami a magyaroknak jó, amit a nemzetállami érdek diktál, s Magyarország eszerint cselekszik, azt az Európai Unió legtöbbször ferde szemmel nézi s mindent elkövet, hogy borsot törjön az orrunk alá. Ahelyett, hogy a szervezet is változtatna a politikáján s arra törekedne, hogy megvédje tagállamai lakosságát, ahogy Orbán Viktor teszi! Erről azonban szó sincs.

Játsszunk el a gondolattal: mi volna, ha jelenleg Gyurcsány Ferenc lenne Magyarország miniszterelnöke. Találnánk-e hasonlóságot a Bossuet által leírt macroni államvezetés és brüsszel-imádat, illetve Gyurcsány magatartása között?

Például Bossuet-et még nem oltották be, mert Franciaországban csak az 55 év felettieket oltják. S annak ellenére sem kap oltást, hogy tanár, s Emmanuel Macron már többször hangot adott azon véleményének, hogy milyen fontos, hogy a közhivatalnokok, a rendőrök és a tanárok vakcinához jussanak.

Macron tehát ígért valamit, ahogy Gyurcsány szokott, emlékezzünk miniszterelnökként kiadott száz pontos programjaira, aztán nem lett belőle semmi.

Nem véletlen, hogy most a tanárok (is) félnek Franciaországban, hiszen állandóan kapcsolatban vannak a gyerekekkel, fiatalokkal. Az iskolákat pedig csak a közelmúltban zárták be három-négy hétre, a fertőzés veszélye tehát szeptember óta nagyon is fenyegetett az intézményekben. Azt persze nem lehet tudni, hogy Gyurcsány mikor zárta volna és mikor nyitotta volna az iskolákat. Illetve de. A pandémiára adott válaszaiból arra következtethetünk, hogy éppen akkor csukta volna be az intézményeket, amikor Orbán kinyitotta és tárta volna ki a kapuit, amikor be kellett volna csukni.

Macron, ahogy Kevin Bousset mondja, européert játszik s annak ellenére ragaszkodik az uniós kvótákhoz, hogy nincs elég vakcina az országban. Sőt, a kínai vakcinát kifejezetten szidja. Mit mond Gyurcsány? Éljen az Európai Egyesült Államok! Mi európai magyarok akarunk lenni. Abcúg orosz és kínai vakcina. Bár ma már ezt letagadja ugyan, de senki nem hiszi el, hogy ő és csapata nem keleti vakcina ellenes továbbra is.

Erre mondja szomorú irigységgel a történész, az „európai franciák” képviselője, hogy Magyarországnak bizony volt bátorsága orosz és kínai vakcinát rendelni. Így pedig már több, mint 3 millió embert beoltottak, uniós átlagban a lakosság harmadát, ezzel az EU legbeoltottabb államai közé tartozunk, míg Franciaország ennek legfeljebb a felét éri el. Macronnak egy ilyen helyzetben inkább patriótaként, nemzeti érdekeket védő politikusként kellene fellépnie, aki Brüsszelen kívülről is rendel vakcinát – fogalmazott Kevin Bossuet.

Tessék mondani, elképzelhető Gyurcsánytól patrióta, nemzeti érdekeket védő politika?

„Macron arról beszél mindig a televízióban, hogy érkezik a vakcina, az azonban mégsem jön. Azt mondja, hogy nyár végére mindenki megkapja, de ebben nem hiszünk. A járvány elején nem volt elég maszk, aztán tűből volt kevés” – így Bossuet. Mit gondolnak, ha Gyurcsány lenne a miniszterelnök, a franciákhoz hasonlóan lenne okunk keseregni?

„Franciaország Pasteur hazája, az oltás hazája, de nem vagyunk képesek saját oltóanyagot előállítani. A nagyhatalmi státus már a múlté, ez inkább a dekadencia időszaka. De ugyanez a helyzet az Unióval is, jól látjuk a tehetetlenségét. Azt mondták, a határok zárva lesznek, de nincsenek. Franciaország szép lassan elveszti szuverenitását és mindent Brüsszelnek rendel alá.” Nincs olyan érzésük, mintha Gyurcsányt hallanánk?

Macron úgy próbálta eltussolni az elégtelen intézkedéseket az egészségügy terén, hogy meggyanúsította a franciákat: nem akarják beoltatni magukat. „Ez nem így van. A franciák be akarják oltatni magukat és kérik a köztársasági elnököt, hogy minél hamarabb tegyék ezt meg, minél több vakcinával” – fogalmaz Bossuet. A történész szerint csak a párizsi metrót kell megnézünk, hányan utaznak a migránsok közül maszk nélkül. „Egyértelműen az itt élő franciák egészségét veszélyeztetik” – mondja Bossuet.

Mit gondolnak, hogy zajlana a „védekezés” Magyarországon, ha Gyurcsány kezében lenne a hatalom? A magyar ember Gyurcsánynak is legalább annyira fontos, mint – ahogy látjuk – a francia Macronnak? Nagyon úgy fest. És Gyurcsány Magyarországon ismét politikai hatalmat akar a kezébe kaparintani.

Batsányi János: A franciaországi változásokra című versének utolsó sorai ma, a választások előtt egy évvel különösen aktuálisak.

„Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, / Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”