Nemrégiben vajdasági sajtóhírek szerint Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy aláírták az EU-val azt a migráció rendezésére irányuló támogatási szerződést, amelynek második fázisában fejlesztik a befogadó központokat, a védelmi szolgáltatásokat és az oktatás elérhetőségét. Ennek keretében Szerbia valamivel több mint 11 millió eurót kap kapacitásnövelésre és a migránsok oktatására. Ez az összeg azonban eltörpül az az 5,3 milliárd euró mellett, amelyet idén márciusban az EU, az USA és nemzetközi donorok ajánlottak fel a szíriai civil lakosság és a hazájukból elmenekült szíriaiak, valamint a menekülteket befogadó szomszédos országok megsegítésére.

Az Európai Unió továbbra is pénzügyi támogatást nyújt a törökországi és a szomszédos országokban élő szíriaiaknak. Az Európai Bizottság most először konkrét összegeket javasol, ahogy arról a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámolt.

Az EU azóta is változatlanul sok pénzt költ a szíriai menekültekre a szomszédos országokban, azonban most minden eddiginél komolyabb pénzügyi támogatásra készül. Az Európai Bizottság összesen 5,7 milliárd eurót javasol. Ebből 2,2 milliárd euró jut Jordániának, Szíriának és Libanonnak.

Ezt mondja ki az a javaslat, amelyet az Európai Bizottság kedd este elküldött az EU-tagállamoknak. Ez lesz az állam- és kormányfők csütörtöki tanácskozásának alapja. A bizottság beleegyezett abba, hogy a teljes összeget a költségvetéséből finanszírozza – ez volt az oka annak, hogy hetek óta viaskodtak.

A bizottság sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy a tagállamok az alapok egy részét nemzeti költségvetésükből „társfinanszírozzák”. Ez történt 2016-ban és 2019-ben, amikor az EU kétszer hárommilliárd eurót biztosított Törökországban a szíriai menekültek számára. Először gyorsan el kellett végezni a feladatokat, aztán alig maradt pénz. Ezúttal más a helyzet: az Európai Unió az új, 2021-től 2027-ig terjedő pénzügyi időszak elején van, „kidudorodott” zsebbel. Ezért a legnagyobb finanszírozó, a csúcson álló Németország szorgalmazta, hogy Brüsszel vegye át a teljes összeget.

A harc visszhangja érezhető az Európai Tanács erre vonatkozó előkészített következtetéseiben. Az eredeti terveknek megfelelően nem mondja ki, hogy a javaslatot „tudomásul veszik”. A kormányfők inkább arra kérik a bizottságot, hogy „azonnal nyújtson be hivatalos javaslatot”.

Azt nem tudni, hogy az említett pénzügyi eszköz milyen viszonyban áll a Törökországban tartózkodó menekültek életkörülményeinek javítása érdekében létrehozott uniós segélyalappal. A törökországi menekülteket támogató, 6 milliárd eurós pénzügyi alappal rendelkező uniós eszköz olyan közös koordinációs mechanizmus, amelynek célja, hogy a menekültek és a törökországi befogadó közösségek szükségleteit átfogó módon lehessen kielégíteni.

2020 februárjában és márciusában a törökországi szárazföldi határszakaszon fokozódott az EU-ra nehezedő migrációs nyomás. A helyzetre reagálva az unió 700 millió eurót bocsátott rendelkezésre Görögország támogatására. Emellett a Frontex a gyors reagálású határvédelmi intervenció keretében operatív személyzetet és eszközöket is bevetett, az EU pedig az összes szükséges felszerelés mozgósítása érdekében aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust.