1. Nem hallottam Kövét László kongresszusi beszédét. 
2. Mint ahogyan az erre felhorgadt hisztériát sem követtem. 
3. Nem láttam Ákos ominózus interjúját. 
4. Mint ahogyan az erre felhorgadt hisztériát sem követtem. 
5. Annak a hírnek, hogy a Telekom felbontotta a szerődést Ákossal, csak a címéig jutottam el. 
6. És a kormány „válaszlépéséről“ is csak azért értesültem, mert édesapám hangosan nézte a híradót. 
7. Nem olvastam Hajós András nyílt levelét. 
8. Nem láttam a legújabb Star Wars-részt. 

Hazajöttem pár napra a hegyekbe, van egy kis hó, és csend, és hideg, és irodalmat olvasok. A csajom azt mondja, írjam bele, hogy „időnként adok az asszonynak egy sallert“, legyen valami feszültség a végére, a szerelmem slammer, neki az élet is literatúra, hát beleírom, hadd örüljön, béke van bennem. 

A fentebbi „problémák“ innen nézve teljesen jelentéktelenek és érdektelenek. És valamiért úgy gondolom, hogy ez a normális álláspont.