A Vajnaihoz köthető Európai Baloldal – Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű tömörülés legutóbb egy meglehetősen homályos sajtóközleménnyel hívta fel magára a figyelmet, amelyben többek között azt írták, hogy „a rezsim propagandabirodalma az állam szerves részévé vált, ahol ugyanezen pénzáramlási módszerekkel tömik ki a kormány szócsöveiként használt egyházakat, „(...)médiákat”, kereskedelmi médiákat és más kormánypárti „civil”; szervezeteket.”

Ha némileg visszamegyünk az időben, közel 15 esztendeje, amikor Thürmer Gyula Munkáspártja megtartotta a 21. Kongresszusát, az eseményt a párton belüli ellenzék egy része nem ismerte el legitimnek. A szembenállás előzménye az volt, hogy a kommunista párt Központi Bizottsága Fratanolo János elnökségi tagot és Vajnai
Attila alelnököt kizárta a szervezetből, mely aktust azonban az érintettek és a párt etikai bizottsága törvénytelennek minősítettek. Az ő álláspontjuk szerint a párt elnöksége a szervezeti szabályzatot megsértve nem korrigálta a jogtalan döntést, a konfliktus pedig végül odáig eszkalálódott, hogy a párttagság egy része is kivált, és önálló kongresszust szerveztek Vajnai Attila vezetésével, melynek során új pártot hoztak létre Magyarországi Munkáspárt 2006 néven. Vajnai pártja elindult a 2006-os országgyűlési választásokon is, azonban nem ért el jelentős eredményt.

Az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb, a párthoz köthető közéleti konfliktusa a vörös csillag hazai legalizálására tett kísérlet volt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) lefolytatott próbaperrel (az ismert kommunista szimbólum 1993 óta ún. tiltott önkényuralmi jelképnek számított Magyarországon). Fratanolo János egy 2004. május 1-jén, Pécsett tartott szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján jól látható ötágú vörös csillaggal vonult fel, s a helyi televíziónak adott nyilatkozatakor a vörös csillagot a nézők is láthatták. Ahogyan a per során a francia székhelyű nemzetközi bírói testület által 2008 nyarán meghozott döntés fogalmazott, az ötágú vörös csillag sokjelentésű jelkép, nem lehet egyértelműen olyan önkényuralmi szimbólumnak tekinteni, mint például a horogkeresztet vagy a nyilaskeresztet.

A párt elkezdte „házi” médiájának építgetését is. 2009-ben elindult a Támpont mellett a párt internetes újságja, a Mi Időnk, amely először pdf formátumban látott
napvilágot, majd 2014-ben hírportállá alakult, és azóta a párt hivatalos weboldala lett.

A rendőrség 2012. július 29-én önkényuralmi jelkép használatának megalapozott gyanúja miatt állított elő hét embert a Kossuth térről, ahol a József Attila-szobornál megemlékezés zajlott „József Attila és a Horthy-rendszer címmel”. A megmozduláson hét ember vörös csillagos szórólapot tartott a magasba, köztük volt Vajnai Attila pártelnök és Nyári Zsolt, a Zöld Baloldal szóvivője is. A rendőrségi eljárás nyomán azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – helyt adva a felperesek keresetének – 2013-ban hatályon kívül helyezte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) panaszt elutasító határozatait. 2013 márciusában jogerősen elmarasztalta az EJEB Magyarországot azért, mert büntetőeljárást indított ötágú vörös csillag nyilvános használata miatt. A Kúria felülvizsgálati eljárásában – bűncselekmény hiányában – 2013. július 10-én végül felmentette az önkényuralmi jelkép használatának vétsége alól Fratanolo Jánost, a Munkáspárt 2006 korábbi elnökét.

A szimbólumvitában még inkább felbátorodva, 2013. május 1-jén a Munkáspárt 2006 Pécsett nyilvánosan vörös csillagos zászlókkal, pólókkal tartott demonstrációt, ám a rendőrség nem lépett fel: a szimbólumot az új törvényi szabályozásnak megfelelően használták, azaz nem zavarták meg a köznyugalmat.

Hogy egyértelműen megkülönböztesse magát a Thürmer Gyula vezette, országosan ismertebb Munkáspárttól, Vajnai pártja a 2013. évi kongresszusán névkiegészítésként felvette az Európai Baloldal nevet, ez lett egyben a párt rövidítése is.

2015-től rendszeresen megrendezik a Baloldali Sziget Fesztivált, 2016-ban és 2017-ben Horányban tartották meg, ahol korábban az ellenforrradalmi Horthy- rendszerrel szemben szervezkedett a két világháború között illegálisnak számító kommunista szélsőbaloldal.

A kommunista párt az elmúlt években többször is látványosan összeállt az egyre radikálisabb parlamenti baloldallal (utóbbi 2018 decemberében már nyílt fizikai erőszakkal lépett fel az Országgyűlés falai között). Vajnai pártja már 2016-ban is támogatta az MSZP és a DK közös salgótarjáni polgármesterjelöltjét az időközi választáson. A szellemi összetartás régebb is megvolt köztük, hiszen amikor 2010 előtt a vöröscsillag-perben a magyar állam perre ment Strasbourgban Vajnai Attilával szemben, az akkori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc aláírta azt a petíciót, amely kezdeményezte, hogy a vörös csillagot vegyék ki az önkényuralmi jelképek közül. Miközben a törvényhozásbéli baloldali pártok mind szélsőségesebbek lettek 2010 után, Vajnaiék a perekkel fokozatosan „legitimálták” ideológiájuk szimbolikus létezését Magyarországon.

A 2010-ben korrupciós botrányaiba is belebukott magyarországi baloldal a pénzügyi átláthatóság kérdése tekintetében is méltó szövetségesre lelt a kommunistákban. A bírósági nyilvántartás szerint Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal néven bejegyzett szervezett pontos pénzügyi-gazdasági háttere nem ismert, a hivatalos adatok szerint a szervezetnél a vagyonfelhasználás mértéke nincs bejegyezve, amiként a vagyonfelhasználás módja sem. A párt 2018-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint a szervezet másfél millió Ft összes bevételéből mintegy 590 ezer tagdíjakból, míg 244 ezer egyéb támogatásokból származott, ugyancsak éppen 244 ezer Ft magánszemélyektől érkezett a párthoz, és 655 ezer Ft-ot tett ki az „egyéb bevétel”. A párt kiadásai ugyanakkor 143 ezer Ft-tal meghaladták az összbevételt 2018-ban, ami még különösebbé teszi a párt pénzügyi hátterét, és fölveti annak kérdését is, hogy van-e külföldi szervezeti háttér (és ha van, pontosan milyen forrásokból) a szellemiségében nemzetközi jellegű párt mögött.

Vajnai Attilát és a Munkáspárt 2006 több aktivistáját sajtóhírek szerint a Magyar György és társai ügyvédi irodája képviselte a Strasbourg előtt folyó eljárásokban, de kérdéseket vet fel a párt hivatalosan közzétett beszámolói alapján, hogy milyen forrásból fedezhették a költségeket. Persze ennél lényegesebb, hogy pereskedés eredményeként azt is sikerült elérniük, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek viselése miatt korábban született strasbourgi döntésekhez képest 2014-ben újdonságként, az EJEB-bírák akként határoztak, hogy nemcsak az ötágú vörös csillag, hanem a sarló- kalapács nyilvános használatának indokolatlan korlátozása is sérti az Emberi jogok európai egyezményét.

Érdekesség, hogy a hálózatilag Soros György-közelinek számító, a CEU-n oktatóként is megfordult Sajó András, aki 2008 és 2017 között volt Strasbourg egyik bírája, több botrányos EJEB-ítéletből is alaposan kivette a részét. A bírói tanács tagja volt a korábban korrupciós botrányba belebukott Hagyó Miklós és Hunvald György szocialista politikusok által kezdeményezett eljárásban is, amelyben a két önkormányzati exvezető azért perelte be a magyar államot, mert nem találták elég jónak a hazai börtönviszonyokat. A politikusok végül sok milliós kártérítést kaptak. Sajó volt az egyik döntnök a már említett 2008-as, vörös csillag- határozatnál is, amelyben kártérítésre kötelezte Magyarországot Vajnaival szemben. Ennek fényében is érdekes lehet a párt nemzetközi háttere, beágyazottságának mielőbbi tisztázása.