Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere azt állítja, hogy nem tudott Borka-Szász Tamás bitcoinbányászatáról, amit a VII. kerületi polgármesteri hivatalban, a Demokratikus Koalíció frakcióvezetőjének irodájában folytatott. Az ehhez használt számítógépek működtetése megemelte az önkormányzat áramfogyasztását és villanyszámláját, amelyet közpénzből egyenlítenek ki, egyébiránt az irodában tartózkodók számára jól hallható egy ilyen tevékenység, ugyanis a normál munkavégzési zajszint feletti zajterhelést okoz.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 90. §-ának 1. bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

A bitcoinbányászat önmagában nem bűncselekmény, azonban mivel köztulajdonban álló épületben létesítették a „bányát”, és a gépek huzamosabb ideig tartó, maximális igénybevétel melletti működtetése jelentősen megemeli az áramfogyasztást, amit közpénzből finanszíroznak, felmerül a kérdés, hogy amennyiben szabályszerűtlenséget állapítanak meg, azért mennyiben tehető felelőssé a polgármester.

A bizonyítékgyűjtés során a hatóságok várhatóan több hivatali alkalmazottat is tanúként idéznek be. Amennyiben Niedermüller Péternek tanúskodnia kell, igazmondási kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy tudott-e arról, milyen bűncselekmény valósult meg párttársa és szövetségese irodájában, az általa vezetett önkormányzat épületében. Amennyiben a polgármester nem mond igazat, a Btk. 272. §-ának 1. bekezdése értelmében a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Mivel Niedermüller Péter és Borka-Szász Tamás politikai szövetségesek, akiknek együttműködése kiváló volt az elmúlt egy évben, életszerűtlen, hogy a polgármester ne tudott volna a képviselő által működtetett bitcoinbányáról.

Borka-Szász Tamással szemben felmerülhet a lopás gyanúja. A Btk. 370. §-ának 1. bekezdése szerint aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

Az ügyben jelenleg áramlopás miatt nyomoznak, azonban megítélésem szerint Borka-Szász cselekedete nem ütközik a 18/2017. (XII. 21.) számú MEKH-rendeletbe, mert nem a fogyasztási mérőeszköz manipulálásával történő szabálytalan vételezésről van szó, hanem az önkormányzat megrövidítéséről, ami a megemelkedő villanyáram-fogyasztáson keresztül valósult meg. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a képviselő jogtalanul terhelte a hivatal energia-ellátási rendszerét, megítélésem szerint lopást követett el.

A Btk. 373. §-ának 1. bekezdése szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Bár néhányan tudhattak a bitcoinbánya működéséről, az biztosra vehető, hogy Borka-Szász a polgármesteri hivatal dolgozóinak egy részét nem avatta be cselekedetébe. A nyomozás választ adhat arra, hogy ezzel kárt okozott-e az önkormányzatnak. Ha igen, azzal kimeríttette a csalás fogalmát.

A Btk. 376. §-ának 1. bekezdése szerint akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből fakadó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A nyomozás adhat választ arra a kérdésre, hogy Borka-Szász cselekedete, amit önkormányzati épületben, önkormányzati infrastruktúra felhasználásával valósított meg, megemelkedő fogyasztási számlákat eredményezve, a közpénzzel történő kiegyenlítés miatt okozott-e vagyoni hátrányt az önkormányzatnak, s ezzel elkövette-e a hűtlen kezelést.

A bitcoin és egyéb kriptovaluták forgalma a hatóságok számára láthatatlan, ezért illegális tevékenységhez, zsaroláshoz, fegyver- és kábítószer-kereskedelem finanszírozására is használják, amelyek a Btk. 367., 325. és 176. §-ába ütköznek.