A történetet már mindenki ismeri, megírta a 888.hu, megírtuk mi, két mondatban azért összefoglalom: a színésznő és rendező Asia Argentóról, a szexuális zaklatásokba és erőszakba belebukó amerikai Oscar-díjas producer, Harvey Weinstein legfőbb vádlójáról kiderült, hogy ő maga is szexuális zaklató, mi több, erőszakoló. Néhány éve leitatott és megerőszakolt egy nála húsz évvel fiatalabb, 17 éves fiút, majd amikor Asia Argento tavaly ősszel éjjel-nappal úgy mutogatta magát amerikai hírműsorokban, mint a MeToo papnője, egykori áldozata felháborodott és be akarta perelni. Végül Asia Argento 380 ezer dollárt fizetett a fiatalembernek, hogy hallgasson. Ahogy Harvey Weinstein, remélhetőleg Asia Argento is börtönbe fog kerülni. De miért is érdekes ez ennyire?

A baloldalnak lassan két évtizede nincs új gondolata, mondhatni, az egész világon. Amikor megjelent a MeToo-mozgalom, a balliberálisok kétségbeesetten kapaszkodtak bele. Egy kis reménysugár. Valami, ami ideológiaszerűség, valami, aminek balliberális hevülete lehet. És ami talán a társadalom egészének a szimpátiájával találkozik. Aztán elindultak, mint egy úthenger. Harvey Weinstein volt az első, akin végiggurultak. Weinsteint persze nem kell sajnálni, nőket erőszakolt (ahogy olvasom, Asia Argentót éppen ugyan nem) és tehetséges színésznők életét tette tönkre (Asia Argentóét éppen nem – de az Oscar-díjas Mira Sorvino vagy a színpadi színésznőnek is nagyszerű Ashley Judd kivégzése példátlan aljasság).

Persze, mindig komikus a Tartuffe-ök bukása, az álszentek lelepleződése. Akik erkölcsről prédikálnak, de valójában maguk (is) aljasok és erkölcstelenek. És komikus, hogy a baloldal feltehetően arra kényszerül, hogy utolsó ideológiai szalmaszálát is elengedje. Most már nehezebb lesz a MeToo mögé bújva politizálni. Asia Argento maga a női Tartuffe.

De ugorjunk egy nagyot. 

Franz-Olivier Giesbert. Hetvenes éveihez közeledő, nagyszerű francia író és újságíró, tévében is sokat szerepel. Okos ember és a kevés ismert francia értelmiségi egyike, aki nyilvánosan is vállalta: az egykori konzervatív elnököt, Nicolas Sarkozyt támogatja. Giesbert májusban egy francia tévéműsorban szerepelt. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a MeToo-mozgalom nagy támogatója, Emmanuel Macron férfi-nő egyenjogúsági államtitkárnője (van ilyen is Franciaországban), a könyveket is író Marlene Schiappa volt az egyik vitapartnere. Schiappa elég sajátos egyenlőségügyi politikus: egyik könyve azért okozott botrányt, mert a kövér embereket szidta benne. De támogatta a muszlim nők alávetettségét szimbolizáló fejkendőviselés jogát is. Legutóbb egyébként azért kellett magyarázkodnia, mert kiderült, álnéven pornóregényeket írt.

Ebben a tévéműsorban Franz-Olivier Giesbert azt találta mondani: óvakodjunk az erény álarcában megjelenő erkölcsvédőktől, azok mindig gyanúsak. Szóba került Asia Argento, akit álszentnek nevezett, azt kérdezte, a színésznő mégis mire számított, amikor felment Weinstein szállodai szobájába, ahol a producer fürdőköpenyben nyitott ajtót, és azt is mondta, hogy azért nem ártana beszélni a nem ismert emberek megalázásáról is. Szerinte egy bevásárlóközpont csinos pénztároslánya sincs könnyebb helyzetben, mint egy hollywoodi színésznő.

Asia Argento napokon belül válaszolt Giesbert-nek: beteges anyabaszónak nevezte. Így. (Ez némileg azért más stílus, mint amit néhány nappal korábban a cannes-i filmfesztiválon bemutatott – ájtatos arccal, öklét magasra emelve jelezte, hogy szolidáris a világ minden megalázott nőjével. De nagyon hasonló ahhoz a stílushoz, mint ahogy Asia Argento a MeToo-mozgalom megjelenése előtt viselkedett: szívesen fényképeztette magát úgy, hogy középső ujját felmutatva trágárkodott.)

Asia Argento saját maga egyébként ellentmondásosan mesélte el találkozásait Weinsteinnel. Beszélt arról, hogy Weinstein az elején erőszakosan orális szexet követelt, de arról is, hogy éveken át általa is elfogadott, önkéntes szexuális kapcsolata volt Weinsteinnel. Igaz, ezt azzal magyarázta, hogy saját apja szerint kivételesen értékes filmet rendezett éppen, apja egyenesen Oscar-díjat jósolt neki, ezért nem akart rosszban lenni Weinsteinnel. (Asia Argento apja az olasz horror mesterének tartott Dario Argento, egy kétségkívül valódi művész, egyébként ő írta Bertoluccival és Leonéval együtt a Volt egyszer egy vadnyugatot is.) Asia Argento egyébként mindig gondoskodott arról, hogy foglalkozzanak vele az újságok. Néhány évvel ezelőtt minden újságírói kérdés nélkül arról beszélt a Metronews nevű francia újságnak, hogy ő biszexuális, majd így elmélkedett: szerinte minden ember biszexuális, legfeljebb még nem jött rá. Élettársa, a nála 20 évvel idősebb Anthony Bourdain amerikai sztárszakács és tévés egyébként nyáron öngyilkos lett, néhány nappal azután, hogy egy pletykalap leleplezte: élettársának, Asiának van egy 28 éves szeretője is.

Visszatérve Giesbert-re: jóslata valós lett. Asia Argento tényleg álszent, sőt, nyugodtan leírhatjuk: egy közönséges bűnöző. A kaliforniai törvények szerint kiskorúnak számító fiút leitatott és megerőszakolt, később kidobta készülő filmjéből, majd lefizette, hogy hallgasson. Igen, a MeToo arca egy közönséges bűnöző.

Franz-Olivier Giesbert különösebben nem ünnepelte magát és megérzését azt követően, hogy Asia Argento lelepleződött. Egy nehezen lefordítható szójátékot írt a Twitterre, a két szó lényege, ha szabatosan akarjuk magyarra fordítani, akkor az, hogy az a nő, aki eddig másvalakit besározott, maga is piszkos.

Ha pedig egyszerűen és keményen akarjuk lefordítani, nyugodtan írhatjuk így is: mocskos a mocskolódó.