Nem ezért, de mindenképpen javasolnám Luxemburg kizárását az EU-ból.

Ha újraszületnék a luxemburgi külügyminiszter kutyájaként szeretném megtenni. Luxemburgban az egy főre jutó  GDP 104 ezer dollár a magyar 11 ezer körülivel szemben. Ha azt feltételeznénk, hogy minden lakosnak van egy házi kedvence, és rájuk is leosztanánk a GDP-t, akkor már csak 52 ezer lenne fejenként, ami még mindig 20 százalékkal magasabb, mint a németek egy főre jutó GDP-je (házi kedvencek nélkül). Luxemburg ezt a GDP-t javarészt mások adócsalásában való közreműködésből állítja elő. Talán ők jobban szeretik az adóoptimalizálás kifejezést használni. A lényeg, hogy más, főként EU-s országoktól irányítják át saját kasszájukba a pénzeket. Hogy stílusosak legyünk: ebül szerzik. Becsületükre legyen mondva az ebekre is költenek belőle rendesen. Egy luxemburgi házi kedvenc életkörülményei és havi költsége sokszorosan meghaladja a világ népességének legalább felének a körülményeit és költségvetését. Tisztálkodási, ruházkodási, oktatási és egészségügyi költségei sokszorosai a napi egy dollárból tengődő harmadik világbeli emberekének, de valószínűleg meghaladják egy szegényebb magyar család költségeit is.

Ezt csak azért tartottam fontosnak leírni, mert az egyik luxemburgi főharács (külügyminiszter, Juncker főfőharács barátja) éppen a magyar határkerítést kritizálta és azt állította, hogy a magyar határon úgy bánnak a menekültekkel, mint az állatokkal. Így talán képet kapunk, hogy amikor ezt mondja mi is járhat a fejében. Valószínűleg soha nem került még a felesége pudlijánál közelebb élő állathoz, ezért a valóságról alkotott képét érdemes árnyalni.

A luxemburgi külügyminiszter, luxusotthonából a világ meglehetősen másnak látszik. Igazából csak arra jó számára, hogy életvitelszerűen sajnálkozzon, és arról beszéljen mennyire nagyon segíteni akar a szerencsétlenebb sorsú embereken. A luxemburgi külügyminiszter még soha nem találkozott a valósággal, még soha nem járt szabolcsi faluban, még soha nem járt a magyar határon és nem nézte végig, amikor naponta 10 ezer menekült vonul a háza előtt. Talán életében elvitték egy-két hivatalos nyomorlátogatásra, ahol testőrökkel körülvéve, előzetesen fertőtlenített helyiekkel találkozhatott és ájtatos képpel sajnálkozhatott rajtuk, de az életet, ahogy mi ismerjük, nem tapasztalta meg.

Luxemburgban nem masíroznak migránsok, mert a helyi rendőrség azonnal letartóztatná őket, a luxemburgiak nem éltek kommunista uralom alatt, nem éltek szegénységben, nem tudják mi a szenvedés, nem tudják mi a félelem, a kiszolgáltatottság. A legutolsó magyar faluban élő földműves többet tud a valóságról és a valóságos érzésekről, mint egy luxemburgi. Így azt sem tudhatják mit jelent az, ha fél év alatt átmasírozik az országodon közel 400 ezer ember. Nem tudhatják mit érez a lakosság, hogyan válik a kezdeti segítőkészség aggodalommá, félelemmé, rettegéssé. Nem érthetik meg, miért válik életbevágóan fontossá, hogy lezárjuk a határokat, hogy megvédjük az országunkat és legalább részben megvédjük az EU-t, a luxemburgi luxuséletformát.

Nem vár senki köszönetet, de azt sem, hogy buta luxusmajmok beszóljanak és fenyegetőzzenek az EU-ból való kizárásunkkal, olyanért, ami az egész EU érdeke és törvényi kötelességünk. Nagyon szeretném látni a külügyminiszter arcát, amikor találkozik a valósággal és fél éven keresztül naponta 10 ezer migráns vonul a házuk előtt. Gyanítom humanizmusa és segítőkészsége úgy párologna el, mint az osztrák választóké és azonnal keményebb intézkedéseket követelne a migrációval szemben.

Én mindenesetre javasolnám Luxemburg kizárását az EU-ból, mert ennek közvetlen haszna lenne minden EU ország költségvetésére és gyanítom a luxemburgi GDP-re is. Mert ha nem lophatnák tovább az EU tagországok adóját, nekik sem lenne akkora arcuk.