A Németországban menedékjogot kérők gyakran nem tudják igazolni nevüket, születési dátumukat vagy állampolgárságukat. Minden második menedékkérő útlevél nélkül lép be az országba, ugyanis ez növeli az ottmaradás, a letelepedés esélyét sajtóinformációk alapján.

2020-ban a 18 éven felüli, személyi igazolvány nélkül menedékjogot kérők aránya 51,8 százalék volt a szövetségi belügyminisztérium adatai szerint. Az előző évben a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalhoz (BAMF) benyújtott, papírok nélküli felnőtt kérelmezők mintegy 49 százaléka, 2017-ben pedig az összes 18 éven felüli menedékkérő majdnem 61 százalékának nem voltak dokumentumai.

Egy korábbi válaszában a szövetségi kormány különféle lehetséges okokat adott meg a személyazonosító okmányok hiányára: például a származási ország nyilvántartási rendszerének problémái, a dokumentumok elvesztése menekülés közben, a csempészek magatartása. Azonban világosan látszik, hogy a kérelmezők egy része szándékosan dobja el papírjait, néha az embercsempészek tanácsára annak érdekében, hogy növeljék a menekültügyi eljárás pozitív végkimenetelének esélyeit.

A dokumentáció nélküli menedékkérők nagy száma – különösen pandémia idején – komoly kihívások elé állította a hatóságokat. Végső soron a menekültügyi rendszert azoknak szánják, akiknek védelemre van szükségük a politikai üldöztetés ellen.

Számos oka van annak, hogy a menedékkérők többsége hosszú évek óta személyi okmányok nélkül érkezik az országba. Köztük vannak olyan emberek, akik valóban azon kevés régióból származnak, ahol születési anyakönyvi kivonatot vagy más személyi okmányt még mindig nem állítanak ki. Idetartoznak azok a bevándorlók is, akiknek menekülés közben kellett otthagyniuk papírjaikat, vagy akik később elvesztették őket.

Gyakorta azonban szándékosság áll e mögött, legalábbis ezt feltételezi sok szakértő, ez azonban ritkán bizonyítható, mert a körülmények megítélése nagyon nehéz. Például a repülőgép WC-kből származó ürüléket rendszeresen kiürítik és átkutatják, mert gyakran vannak útlevelek, amelyeket az utasok kidobtak. Az esetek többségében azonban aligha bizonyítható, hogy a dokumentumok nélküli személy maga okozta a papírok hiányát.

Amit viszont tudni lehet, az az, hogy a homályos identitás nagy mértékben növeli az adott országban maradás esélyét. Az elutasított menedékkérőt csak akkor lehet kitoloncolni, ha származási országa elismeri őt saját állampolgárának. Mindaddig, amíg a származási ország kétségbe vonja – legyen az azért, mert nem akarja visszavenni, vagy mert valójában nem tudja, hogy a menedékkérő megtéveszti-e – az elutasított menedékkérő általában „toleranciát kap”.

Leggyakrabban az afrikaiak érkeznek útlevél vagy más személyazonosító okmány nélkül. A Nigériából és Szomáliából származó, 2019-ben menedékjogot kérő felnőttek körében a Szövetségi Belügyminisztérium felsorolása szerint körülbelül 95 százalék minden papír nélkül érkezik. Ugyancsak többnyire útlevél nélkül utaznak a pakisztániak (81 százalék) és az afgánok (78 százalék).

Figyelemre méltó, hogy a felnőtt török ​​kérelmezők 21 százalékának 2019-ben nem volt semmilyen dokumentuma. NATO-tagország és EU-tagjelölt ország esetén is a papírok azonosítása és beszerzése jelentős problémákat okoz.

A szövetségi kormány szerint a BAMF 2020-ban összesen 190 608 menedékkérő személyazonossági okmányát ellenőrizte hitelességük vonatkozásában. Arra a kérdésre, hogy hány hamis okmánnyal rendelkező kérelmező kért menedékjogot az elmúlt évben, a kormány azt mondta, hogy az ellenőrző ügynökség 4488 dokumentumot kifogásolt. A Belügyminisztérium ugyanakkor rámutatott, hogy egyes esetekben egy kérelmezőtől több dokumentumot is vizsgálhatnak, ezért ezekből a számokból nem vonhatóak le következtetések a hamis papírokat benyújtók pontos számáról.

Tavaly 102 581 külföldi kért először menedékjogot Németországban. Ezek között 26 520 kérelem szerepelt a Németországban egyéves kor alatt született gyermekek vonatkozásában. A kérelmek száma lényegesen alacsonyabb volt, mint az előző évben valószínűleg a koronajárvány miatt is. 2019-ben a BAMF 142 509 menedékjog iránti első kérelmet kapott.

A nem egyértelmű személyazonosság sokkal nehezebbé tette a megfelelő döntés meghozatalát a menekültügyi eljárásban, függetlenül attól, hogy valaki miért nem tudott papírokat bemutatni. Az előrelépéshez jobb európai adat-összehasonlításra lenne szükség biztonsági okokból is.

A 72 szíriai iszlamista közül 13-nak, – akiknek eseteiről a kormány tárgyalt,- szintén nincsenek azonosító dokumentumaik. A szövetségi belügyminisztérium szerint azonban még mindig nincs kétség a személyükkel kapcsolatban. A munkacsoport feladata az „iszlamista-terrorista háttérrel rendelkező” külföldiek tartózkodásának megszüntetése.

A fent felsorolt adatok csak a felnőtt menedékkérőkre vonatkoznak – ennek eredményeként csak alig több mint a fele érkezett az országba dokumentumok nélkül. A gyermekek mellett nem tartoznak ide az úgynevezett kísérő nélküli kiskorúként érkező menedékkérők, akik szinte soha nem mutatnak be személyazonosító okmányt. Ha a fiatalokat és a gyerekeket is beleszámítják, az elmúlt években a menedékkérők háromnegyede személyi okmány nélkül lépett be az országba.