Miért nincs online szavazás Magyarországon? – címmel jegyez cikket a Soros-blog, melyben az elektronikus szavazás mellett próbálnak érvelni. A legfőbb érvek ezen megoldás mellett szerintük a biztonság és a kényelem.

Hogy ez mennyire téves álláspont, arra példát számos az Egyesült Államokban feltárt visszaélés szolgáltat. Jelenleg háromféle elektronikus szavazati rendszert, technológiát alkalmaznak az USA-ban, először is nézzük, melyek ezek.

Ezek közül az optikai papírbeolvasó (angolul optical scan) technológiájú, azaz szavazólap alapú rendszereknél a választópolgárok egy ovális, dobozos vagy hasonló alakzat kitöltésével jelzik szavazatukat papíron, és a papírlapokat a szavazóhelyiségben vagy egy központi helyen szkennelik be. Ilyen rendszert alkalmaz például Kalifornia, Maryland, New York, Florida vagy Pennsylvania állam.

A közvetlen elektronikus (DRE) rendszerek ettől eltérően, olyan számítógépeket alkalmaznak, amelyek a szavazatokat közvetlenül a számítógép memóriájába rögzítik. A választópolgár szavazatait a számítógép tárolhatta, kezdetben például merevlemezen. A rendszert később továbbfejlesztették, modernizálták, és az optikai rendszer mellett használják Washingtonban, New Jerseyben vagy Nevadában is.

Az elmúlt évtizedek választásainak lebonyolításánál egyre jelentősebb szerephez jutottak a modern, elektronikus technikai megoldások. Különösen a szoros versenyt hozó – és hetekig tartó bizonytalansághoz vezető – 2000-es amerikai elnökválasztás után kaptak újra lendületet az arról szóló teóriák, amelyek szerint elektronizált körülmények között is könnyen el lehet csalni, illetve tömeges módon manipulálni lehet a nem kis téttel bíró politikai voksolásokat.

A „Hogyan lehet meghekkelni egy választást” (New York Times, 2004. január 31.) címen megjelent vélemény arra próbálta felhívni az olvasók véleményét, hogy a szövetségi szinten bevezetett új elektronikus szavazási technológiát fel lehet használni a választások elcsalására. Erre bizonyítékként egy kísérletre hivatkozott annak nyomán, hogy Maryland számítógépes biztonsági céget bízott meg új gépeinek tesztelésével, é shogy ezeknél a teszteknél a fizetett hackereknek egyáltalán nem okozott gondot minél több szavazat „leadása” és az egyes gépek szavazatrögzítési mechanizmusainak manipulálása.

A kísérletet leíró tanulmány kiindulópontja, hogy Maryland állam összesen 16 ezer AccuVote-TS szavazógép megvásárlása mellett döntött akkor mindazon kritika ellenére, amelyek szerint ezek az akkoriban nagyon modernnek számító érintőképernyős gépek –mivel nem is hoznak létre semmiféle papír alapú nyilvántartást a voksoláskor leadott szavazatokról – szinte teljesen kiszolgáltatják a szavazási folyamatot a szavazatlopás lehetőségének. A rendszer ugyanis igen sebezhető: Maryland 16 ezer gépének mindegyike azonos érzékelővel rendelkezik két-két érzékeny mechanizmus segítségével, amelyek az összesen 32 ezer kulcs bármelyikével megnyithatók. A kísérlet alapján az egyik biztonsági csapatnak elég könnyen is ment a helyi hardverboltokban a kulcsok másolatának elkészítése.

A New York Times 2018-ban közzétett egy videót, amelyen a michigani egyetem informatikusa azt mutatja be hallgatói egy csoportjának, hogyan miként is lehet feltörni és manipulálni a Dominion Voting Systems elektronikus szavazóeszközöket, ezzel a választási csalás ilyesfajta lehetséges módjaira ráirányítva a figyelmet.

Egyes vélemények szerint a szavazógépeknél akadtak kisebb zavarok a 2016-os elnökválasztás éjszakáján, míg négy évvel később Trump elnök és mások azt állították, hogy szavazatokat váltottak át a rivális demokrata elnökjelölt, Joe Biden javára. Azonban egyértelmű és közvetlen bizonyítékokat nem találtak arra, hogy a legutóbbi elnökjelölti megmérettetésen – a választást elcsalva – szavazatokat váltottak volna át tömegesen.

De mit jelentene ez a gyakorlatban? Lényegében azt – amit a New York Times videója is sugall –, hogy az elegendő informatikai hozzáértéssel rendelkező személy képes lehet bejuttatni a „szükséges” vírust az elektronikus szavazóeszközbe, ahogy valaki megjegyezte: akár egy távoli iroda vagy iskolaterem kényelmes zegzugából is. Ugyanakkor adódik a kérdés, hogy például miként lehetséges elegendő számú szavazólapot is előállítani a rendszer megváltoztatott szavazati számaival összhangban? És hogy miként lehetséges ezeket a lapokat tömegével – és bárki számára észrevétlenül – eljuttatni a szavazatszámláló helyiségekbe, központokba? Ilyen és ehhez hasonló érveket szoktak felhozni a csalásveszélyt emlegetőkkel szemben.

Ha tehát hasonló rendszerek épülnek ki Magyarországon, az most még rövidtávon biztosan a választások intaktságának a végét jelentené.