Ha már az ember rászánta magát az utódnemzésre, még mindig nincs vége az eldöntendő kérdéseknek.
Mi legyen a gyerek?
Ezen tépelődöm már egy ideje.

Ne legyen művész, tudós vagy sportoló. Egyik se! Az ilyesmivel kizárólag csak a gond van meg rengeteg idegeskedés. Sokat gondolkodtam, hogy mi lenne az ideális, míg egyszer csak rájöttem a megoldásra.

Hivatalnok!

Ez minden valódi szülő álma!
Persze lehet, hogy az a gyermek majd álmokat kerget mindenféle veszélyes őrültségről, hogy ő majd laboratóriumban kutat, föltalál, színpadon állva buta verseket ordít vagy – ami még rosszabb – pengetős hangszeren tépi a húrt valami együttesben. Mindenféle veszélyes helyekre mászkál fel, ahonnan leeshet. De ezeket az álmokat majd csírájában elfojtjuk benne.
Természetesen a saját érdekében!
Ha nagyon tiltakozik, majd vitára sem bocsátjuk. Mit tudja azt egy ilyen kölyök? Mit tudja ő, hogy mi az élet? Jobb nem is leállni vele!

Ül majd szépen egy irodában, a jó melegben egy kényelmes székben, tologatja az aktákat, s legfeljebb pár évente átül a gyámügytől, mondjuk, az okmányiroda ablaka mögé. Onnan meg a lakáskiutalási részleghez, majd vissza.
Ideális, kényelmes, biztonságos. Semmi veszély, semmi rizikó!
Sőt! Át se kell ülnie!
Kapaszkodik a székbe meg az íróasztalába, fogja, el nem ereszti semmi pénzért, őrzi a helyét, legfeljebb az aktákat közben átszállítják, s hoznak helyette újakat. Egy szorgalmas gondnok jön pár évente a csavarhúzóval, s lecseréli az ajtón a kis táblákat. Leszedi „Gyámügy”, s felteszi „Szociális segély”.
Álomszép perspektíva!

Délben szépen kiakasztja a táblát: „Ebédszünet”, előhalássza az aktatáskájából a kolbászos szendvicset, jóízűen elfogyasztja, iszik rá friss csapvizet – kávét, cigarettát nem használ, erről szó sem lehet! –, az ebédszünet végéig szunyókál egyet az íróasztalára dőlve, majd egykor visszafordítja a táblát, s reménykedik benne, hogy több ügyfél ma már nem jön.
Nem idegeskedik semmin. Nem problémázik. Vigyáz a drága egészségére, így az nem megy hamar tönkre, s lesz majd ereje idős szüleiről gondoskodni.
Mesés jövő!

Nemzzen ön is gyermeket! Kész befektetés! Higgye el, megéri.

(A borítókép a szerző munkája.)