Vannak, akik szerint „igazság” nem létezik, csak „igazságok” vannak. Nos, lehet. Ha olyan dolgokról van szó, mint a klímaváltozás vagy a földönkívüliek létezése.

Vannak azonban szemtelen tények, kellemetlenül valós dolgok, amik akkor is ránk kényszerítik magukat, ha azt nem akarjuk. Ez a helyzet ebben az egyébként egészen szimpla ügyben, ami a Jobbik körül kialakult.

1989-ben a Magyar Országgyűlés hozott egy törvényt, amely a prózai: „1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról” nevet viseli. Ebben a következő bekezdés szerepel:

„(2) A párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.”

Magyarul cégektől, gazdasági társaságoktól párt nem fogadhat el sem pénzt, sem más vagyoni támogatást. Ennek a bekezdésnek a lényegén nem változtatva, 2014-ben a törvényhozás a következő pontosítást tette a fenti jogszabályhoz:

"Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott hozzájárulásért a párt ellenértéket fizet, de az a szokásos piaci árnál alacsonyabb, az értékkülönbözetet – a helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv tulajdonában álló ingatlan kivételével – kell hozzájárulásnak tekinteni."

2014-ben vélhetően senki nem láthatta előre, hogy évekkel később Simicska Lajos cége a valós piaci értékénél jóval alacsonyabb áron ad majd el óriásplakátokat a Jobbiknak, ahogy a arról a 888.hu is beszámolt. Így nehezen állítható, hogy a hivatkozott jogszabályt a Simicska Lajos és a Jobbik közötti együttműködés megakadályozására „szabták volna”, és a törvény célja az „ellenzéki pártok ellehetetlenítése” lenne, bármit is jelentsen ez.

A törvények és az azokban megfogalmazott állítások vitathatók és idővel megváltoztathatók.

Amíg azonban egy törvény érvényben van, azt szimplán be kell tartani. Akkor is, ha nem tetszik. Ez az a „jogállamiság” ugyanis, amiről olyan sok balos értelmiségi és ellenzéki politikus (amúgy) ódákat zeng.

1989 óta a pártok nem fogadhatnak el támogatást cégektől, vállalkozásoktól. Ennek jó oka van. A törvényhozás direkt „megvásárlásának” megakadályozása.

Hogy ez hatékony-e, hogy a törvény mennyire éri el a kitűzött célt, illetve megfelelő eszközökkel szolgálja-e azt – mind legitim kérdések, csak éppen semmi közük nincs ahhoz, hogy a törvényt be kell-e tartani, amíg az érvényben van.

A Jobbiknak, amely korábban (még radikális jobboldali pártként) a rend és az igazság futballmezében páváskodott, meg nem csak kell, duplán kellene.