Merkel kancellár, vezess, kövess, vagy állj félre!
2015.10.31. 16:29
Merkel tehetelensége káoszt hozott Európára, politikája mentén az eddigi legnagyobb repedés jött létre az Unióban, megerősítette a szélsőségeket, felerősítette az EU belső problémáit, békétlenséget hozott a hosszú ideje békében élő országoknak és katasztrofális szintre elmelte az integrálatlan muszlim bevándorlók tömegét.
Politikai filozófia vagy tehetetlenség?
Az október közepi EU csúcsot követő sajtótájékoztatón Merkel asszony összetörten beszélt, többször belezavarodott mondandójába. Eltűnt a magabiztos, kikezdhetlen álarc és mögüle egy bizonytalan, döntésképtelen ember képe bontakozott ki. Pedig hatalomra kerülése óta egyre erősödött körülötte egy mítosz: nem lehet rajta fogást találni, a legnehezebb helyzetekben is nyugodt marad, az ellenfeleit jól semlegesíti, úgy viselkedik, ahogy egy nagy ország, nagy vezetőjéhez illik.
Úgy tűnt kivárásra játszó, az ellenfeleket blokkoló, apró lépéseket alkalmazó taktikája hatékony. Miközben üres, semmitmondó és óvatos közhelyeket mormol, az ellenfelek kifáradnak, a problémák pedig szinte maguktól megoldódnak. És valóban, a taktika kitűnően működik gazdasági és egyes társadalmi kérdésekben, mert tudjuk ezek többsége olyan, mint a nátha: öngyógyuló, ha vannak tartalékaink kivárni, a dolgok „kiforogják” magukat.
Merkel a népvándorlással kapcsolatban azonban olyan helyzettel találta magát szembe, ami jobban emlékzetet egy nyílt törésre, mint a náthára. Ezt kivárással nem, csak aktív cselekvéssel lehet meggyógyítani. Kiderült erre képtelen.
Hezitálása, a tenni akarók akadályozásával párosítva, tragédia szélére sodorja Európát és Németországot.
Merkel pedig bármennyire reméli, hogy erkölcsi kérdéseket középpontba helyező viselkedésével történelmi hőssé válik, a következményeket a legtöbben az ő bűnének fogják tartani. Az erkölcsi hős szerepe elég lehetne, ha szentté akarná magát avattatni, de a politikában más mércével mérnek.
Lássuk, milyen bűnöket és hibákat követett el.
Az új idők Chamberlain-je – a békéért néha háborúzni kellene
Neville Chamberlain a 30-as években valahogy úgy érezhetett, mint Merkel. Akkor Európa legnagyobb értéke a nemrég kivívott béke volt és Chamberlain úgy gondolta, mindenáron meg kell akadályozni, hogy új konfliktus alakuljon ki. Bármennyit hajlandó volt engedni, abban a reményben, hogy ezzel megmenti a békét. A végeredmény a történelem legpusztítóbb háborújával Chamberlain süllyesztőbe kerülése és a konfliktus emberének: Winston Churchillnek a galaktikus magasságokba emelkedése lett.
Merkelnek ma az „európaiság” olyan, mint Chamberlain-nak a béke volt. Egy erkölcsi, ha úgy tetszik spirituális értékrend, amit mindenáron védelmez. Hihetetlen szereptévesztésbe került, úgy tesz, mintha Európa lelki vezetője lenne és nem legerősebb politikusa. Láthatólag azt sem érti, hogy az „európaiságot” is csak akkor védhetné meg, ha politikusként viselkedne és megállítaná a bevándorlók áradatát. Minden más megoldás a konflikusok kiéleződésével, az erőszak növekedésével és az „európaiságnak” nevezett értékek elvesztésével fog járni.
Az EU ellenfelei állva tapsolnak
Merkelt állva tapsolták az ENSZ-ben. Láthatólag élvezte, hogy igazi erkölcsi hősként ünneplik. Elfeljetette, hogy azoknak az országoknak a képviselői ünnepelték, akik abban érdekeltek, hogy Európa gyengüljön, konfliktusba keveredjen. Természetesen ők örülnek elsőként, ha Európa erkölcsi és nem politikai érdekeket érvényesít politikájában.
Ma úgy tűnik, hogy Merkel nemzetközi hírnevét előbbre valónak tartja, mint szavazói akaratát.
Kiszolgáltatja a muszlim szélsőségeseknek Európát
A népvándorlásnak egyetlen igazi nyertese van, egyetlen csoport, amelyiknek fontos, hosszú távú érdeke ami történik és ezek a muszlim szélsőségesek. Nekik az az érdekük, hogy Európában minél nagyobb számban legyenek muszlim csoportok, akik hosszabb távon bázist jelentenek számukra. Megvethetik lábukat Európában. Mai megjelenésükkel rövid távon destabilizálják a régiót, majd a távolabbi jövőben, aktív tagokat képesek beszervezni közülük. Számukra Európa egy ellenséges keresztény kontinens, amely akadályozza őket vallási és politikai céljaik elérésében. Számukra a népvándorlás a harc első állomása.
Ezt ha mások nem, a titkosszolgálatok biztosan elmondták Merkelnek. Ennek ellenére nem akar cselekedni, nem akar a veszéllyel szemben stratégiát kidolgozni. Hagyja, hogy a szélsőségek céljai érvényesüljenek, hagyja, hogy egy jövőbeli komoly következményekkel járó konfliktus megalapozódjon. Miközben a terroristák háborújuk első fázisát vívják, Merkel a nyelvtanulás fontosságáról papol.
Törökországot nagyon előnyös tárgyalási pozícióba hozza
Merkel állandóan azt hangoztatja, hogy Törökország a kulcs a megoldásához. El is ment oda és meglehetősen csúfos kudarcot vallott. A törökök jogosan kemények voltak vele. Azt mondták, hogy az nem úgy megy, hogy idejön a gazdag Európa és a saját bűntudatát megváltva majd náluk zárja táborokba pénzért a menekülteket. Az üzenet végül is egyszerű volt. Több pénzt akarnak, vízummentességet és gyorsabb csatlakozási tárgyalásokat.
Tudni kell, hogy a náluk lévő rengeteg menekült ellenére, a törökök meglehetősen komoly üzletet csinálnak az európai utaztatásból. Nem is beszélve arról az örömről, hogy az egésszel teljes káoszba taszítják a nem túl szeretett görögöket.
Merkel stratégiája egyetlen eredménnyel járt. A törökök még jobban érdekeltté váltak a népvándorlás támogatásában. Minél több menekültet küldenek, Európa annál nagyobb bajban lesz, annál nagyobb szüksége lesz a török segítségre és annál magasabb árat tudnak kérni Európától. Nem is beszélve arról, hogy annál több pénzt keresnek a menekülteken.
Merkel stratégiája egy hétéves gyerekével ér fel, abban teszi érdekelté a törököket, hogy tovább rontsák a helyzetet. Mindenki tudja, nem mondom meg az eladónak, hogy ha nem viszem haza a vázát, amit árul kinyír a feleségem, mert akkor az ár nagyon magas lesz.
Merkel akadályoz másokat - Lead follow or get out of the way!
Egész Európa politikai elitje Merkelre figyel. Nincs mese, tettethetjük, hogy nem így van, de ő Európa vezetője. Ezt az informális pozíciót a francia elnökkel és a bizottság elnökével együtt kéne ellátnia, de ennek csak külsőségekben képesek megfelelni. A menekültek útvonalán lévő országok nem mernek egyedül belevágni abba, amit tenniük kéne, amíg nincs engedélyük Merkel asszonytól.
Látták mi történt Magyarországgal, aki az akkori fővonaltól eltérő megoldást választott és ezt nem akarják kockáztatni.
Merkel befolyása szinte kizárólagos, mert a francia elnök, aki már szinte megválasztásakor megbukott, nem több, mint egy fellengzős pojáca, aki úgy próbál tenni, mintha valóban vezetné Franciaországot.
A pofozkodós, puszilódzós, bohóckodó, Juncker még ennél is nagyobb vicc. Természetesen ő képes volt egy pénzügyi köztársaságot elvezetni, ami arra szakosodott, hogy más országok adóhatóságait megrövidítse és ezt nagyon jól is csinálja, de ettől még teljességgel képtelen a világ legerősebb közösségének vezetésére.
Merkelnek kéne vezetni, de képtelen erre, viszont van erejes és stratégiája is, hogy akadályozzon mindenki mást, aki aktív megoldást sürget.
Németország szétesése - Hol van Churchill?
Chamberlaintől annak idején megmentette Európát Churchill, de ki lesz ma, aki megmenti Európát Merkeltől.
Mint tudjuk Németországból, Merkel egyben nagyon erősnek mutatkozott, minden pártbeli ellenfelét félreállította. A nincs alternatíva, ma a német választók egyik kedvelt mondása, pedig Németország egy új politikai helyzetbe került. Jelzik ezt a mindennapos tüntetések, a bal és jobboldal közötti összecsapások, gyújtogatások. Ide sorolható a VW botrány is, ami nyilvánvalóan azért következett be, mert Németország nemzetközileg meggyengült.
De ha még ez sem lenne elég sokaknak, akkor a kölni politikai gyilkoságból megérthetik, egy új korszak kapujához érkeztek. Ez a kapu egy sötétebb, zavarosabb és veszélyesebb világba vezet és a jelenlegi német vezetőkön múlik, hogy tovább mennek-e ezen az úton vagy visszafordulnak végre.
Ehhez kellene egy Churchill, amire ma Horst Seehofer lehetne a legesélyesebb, de ő valószínűleg a CSU korlátozott lehetőségei miatt nem tud megfelelni a kihívásnak. Õ már felismerte, hogy Merkel tönkre fogja tenni a konzervatív politikai oldalt és Németroszágot a szélsőségek és a baloldal műveleti területévé változtatja. A CSU elvileg képes lenne megbuktatni a kormányt és talán még új választásokig is eljuttathatná az országot. Merkel ezt valószínűleg már csak a baloldal szavazataival lenne képes megnyerni, ha addig a helyzet nem romlik tovább.