A sem semmilyen tagsággal, sem pedig bármilyen mérhető támogatottsággal nem rendelkező, tehát csak papíron létező Párbeszéd (P) párt frakcióalapítási tragikomédiájának legutóbbi fejleményeként a Fodor Gábor vezette egyszemélyes Liberális párt egyetlen MSZP-listán bejuttatott képviselője, Bősz Anett pénteken kilépett az épphogy megalakult Párbeszéd-frakcióból, amikor ott a korábban kialkudott 5 százaléknyi frakciópénzt nem akarták nekik átadni.

Ezt követően szombaton lélegzet-visszafojtva figyelte a magyar közvélemény, hogy a csak az MSZP listáján bejutó, gyakorlatilag nem létező Liberális párt képviselőjének lelépése után a szintén csak az MSZP listáján a parlamentbe bejutó és úgyszintén gyakorlatilag egyáltalán nem létező Párbeszéd nevű párt képviselőinek lehet-e még önálló (5 fős) parlamenti frakciója. Vasárnapra aztán csodák csodájára kiderült, hogy mégis lesz a nem létező Párbeszédnek önálló frakciója, miután az MSZP támogatását is élvező, de hivatalosan függetlenként a választásokon egyéni képviselői mandátumhoz jutó Mellár Tamás „hajlandó” lett beülni a Párbeszéd-frakcióba.

A Párbeszéd frakcióalakításának a brazil szappanoperák fordulatait szánalmas módon felülmúló záróakkordjaként tehát Mellár Tamás lerázta magáról a független álarcot és belépett a szocik Párbeszéd nevű kamufrakciójába, hogy az megőrizhesse a frakció jellegét meg a vele járó évi 135 millió forintot.

Kiderült, hogy ballib szokás szerint mindenki átvert mindenkit és mindenki hazudott mindenkinek, illetve soha semmi sem volt igaz abból, amiben megállapodott egymással az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok. A szocik a választások után semmit nem akartak fizetni a Fodor Gábor vezette liberálisoknak, pedig korábban Molnár Gyula, Karácsony Gergely és Fodor Gábor aláírt egy erre vonatkozó megállapodást egymással. Karácsony Gergelyről közben kiderült, hogy ő ott sem volt, illetve mégis, de nem úgy. Az 5 százalék pedig, ami járt volna a liberálisoknak, az talán nem is 60 millió és legfőképpen nem is tiltott pártfinanszírozás (vagy éppenséggel nagyon is?).

Egymás szokásos átverésén túl azonban a ballibeknek most sikerült a saját szavazóik semmibevétele mellett még úgy általánosságban, minden szavazónak is látványosan odacsapniuk morális értelemben azzal, hogy szemtelen módon az eddig függetlennek hazudott Mellár Tamást ültették be az MSZP listás képviselőiből megalakított Párbeszéd-frakcióba.

Ezzel Mellár nyíltan beállt a Márki-Zay-típusú, tehát az önmagát függetlennek hazudó, de valójában kőkeményen csakis balliberális pártérdekeket szolgáló politikusoknak a sorába.

Márki-Zay Péterről Hódmezővásárhelyen már kiderült, hogy bár függetlenként indult, jobboldalinak vallotta magát és elfogadta a jobbikosok támogatását és szavazatát, azonban végül – a  megválasztása után – mégiscsak egyértelműen balliberális politikusként politizált és tett mindent. Márki-Zay – aki állítólag azért "hiteles jobboldali", mert hét gyereke van – végül kriptokommunistákkal (lásd Horn Gyula kabinetfőnöke) vette magát körül a városházán, a szegedi szoci Botka Lászlóhoz meg úgy jár heti rendszerességgel raportra, mintha a főnökéhez menne jelentéstételre.

A Párbeszéd-frakció megalakításának köszönhetően most viszont a politikai kaméleon Márki-Zay Péterhez hasonlóan végre Mellár Tamásról is egyértelműen kiderült, hogy hazudott, amikor független jelöltnek mondta magát, hiszen valójában ő is csak egy álcázott ballib politikus.

Miért van annak jelentősége, hogy Mellárral egy újabb – önmagát jobboldali, konzervatív értékeket követőnek hazudó – politikus személyről derült ki, hogy a ballib oldal javára tévesztette meg a szavazókat?

Többek között azért, mert a 2018-as választás egyéni és listás szavazatai alapján egyértelműen elmondható, hogy ma Magyarországon jelentősen visszaszorult, sőt – lengyel mintára – szinte teljesen eltűnőben van a balliberális politikai oldal. A „klasszikus” magyar ballib pártok kivétel nélkül veszítettek szavazótáborukból. A 2018-as nagy ellenzéki összefogás meg – amelyben titkos alkuk révén a Jobbik is részt vett – végső soron nem szolgálta annyira a Jobbik érdekeit, mint amilyenek a párt várakozásai voltak előzetesen.

Talán ezért is lehet az, hogy Mellár Tamás „függetlenségének” a beáldozása kapcsán most a Jobbik és a párt sajtója is szokatlanul kemény hangú üzeneteket fogalmazott meg hirtelen.

Fogarasi Gábor, a Jobbik pécsi önkormányzati képviselője – aki áprilisban még hivatalosan Mellár ellen, de valójában szinte nem is indult el a választáson országgyűlési képviselőjelöltként – például egy Facebook-posztjában azt írta: 

Fogarasi Gábor szerint ezzel Mellár Tamás mandátumtolvaj lett, aki a választási győzelme reményében hazudott a kampányában.

Ezt a véleményt Mellár Tamásról meg a hazug függetlenségéről a Jobbiktól függetlenül számosan osztják.

A jobbikosok reakciója azonban azért különösen érdekes a Mellár által tett ígéretek megszegéséről, mert ez alapján ezután már minden eddiginél nehezebb lesz majd sikeresen előadni a választásokon a függetlennek kikiáltott közös ellenzéki jelöltek támogatásról szóló ellenzéki színjátékokat.

Mintha rájöttek volna a Jobbiknál, hogy nincs értelme a baloldallal titokban közösködve olyan ballib jelölteket választási sikerekhez vezetni, akik egyébként nem nyernének az égvilágon semmit.