Mivel az igazságot szomjúhozzuk, s nem a propagandát – mely igazság kútfeje kizárólag a független sajtó -, régóta világos számunkra, hogy nagy baj van.

Sőt, a helyzet romlik.

Ma rosszabb, mint tegnap, és holnap rosszabb lesz, mint ma. Alig van az életnek olyan területe, amit ne fertőzött volna meg az Orbánista agymosás, és már az ártatlan gyermeklelkek is veszélybe kerültek.

Hogy honnan tudhatjuk ezt meg? A független sajtóból.

„Bekerült a migránsellenes propaganda a nyolcadikos földrajz munkafüzetbe” – adja hírül a 24.hu, és mi döbbenten olvassuk a szörnyűséget.

„Európa maradjon az európaiaké! – többek közt ez szerepel a nyolcadik osztályosok számára készített földrajz munkafüzet egyik feladatában, amit Péterfy-Novák Éva író tett közzé Facebook-oldalán csütörtökön. (…) a diákoknak menekültekkel kapcsolatos állításokat kell megvitatniuk, az előítéleteken alapuló érveket kékre, a „valós okkal” rendelkezőket sárgára kell színezniük.

Az állítások a következők:

Elveszik előlünk a munkahelyeket.

Erkölcsi kötelességünk segíteni azokon az embertársainkon, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Európa maradjon az európaiaké!

Bűnöző életmódot fognak folytatni.

Betegségeket terjesztenek.

Azért jönnek ide, mert itt nem kell dolgozniuk.”

És mi csak olvassuk, és a fejünket vakarjuk ennyi lemaradás, ennyi mucsai lábszag, ennyi idejétmúlt, provinciális vármegyei látásmód láttán.

Belekerült? Miről beszélnek ezek? Hát a migránsellenes propaganda már régóta ott van.

„1241 tavaszán törtek be az országba a kelet felől érkező tatár seregek” – írja az egyik tankönyv, ami az interneten is elérhető.

„Törtek be”. Micsoda kirekesztő mondatok! Ebből a diák esetleg arra a következtetésre juthat, hogy egy idegen etnikumú tömeg megjelenése a határon rossz dolog, holott azt kéne éreznie, hogy az buli.

„IV. Béla csapatai Muhinál szálltak szembe az ellenséggel.”

„Ellenség”. Mintha a középkor dohos levegője áradna szét az oktatásban. A tatárjárást, mint piros betűs ünnepet kéne tanítani, és az idegenség elfogadására kéne buzdítani. Mi lesz így a csemetéből, ha meglát egy a határon üvöltöző, köveket dobáló, fenyegetődző agresszív csordát? Még esetleg azt fogja gondolni, hogy az egy határon üvöltöző, köveket dobáló, fenyegetődző agresszív csorda, ahelyett, hogy tapsikolna, és meglátná a helyzet előnyeit.

De ugyanez a mentalitás figyelhető meg a török hódoltság témakörében is. A tankönyvek szerint a katasztrófák közé van sorolva, ahelyett, hogy „150 év színesítés” lenne az elfogadott titulus. Az erdélyi románság elszaporodása a magyarság rovására, a délvidéki rác mészárlások, a Habsburg németesítési és betelepítési politika, és az aradi 13 sem előnyös színben van ábrázolva, hanem egytől egyig előítéletesség és idegengyűlölet figyelhető meg.

Buda visszafoglalása is egyfajta pozitív eseménynek van feltüntetve, holott az nem volt más, mint az idegenséggel szembeni türelmetlenség és a vallási kirekesztés, az iszlamofóbia.

Odamentek fegyverrel, türelmetlenül, kirekesztően, és tapintatlanul mondták a muszlimoknak, hogy menjenek el, ahelyett, hogy a befogadásról és a színességről beszéltek volna nekik.

A teljes történelemoktatás egy idegenellenes tabló és minden oldalon ott virít az előítélet a migránsokkal szemben. A rómaiak gondjáról beszél a germán invázióval kapcsolatban, ahelyett, hogy az eltérő kultúrák szerepét ecsetelné. A román területfoglalásról beszél Erdély területén a XIX. században, ahelyett, hogy ünnepelné a sokszínűséget. Ugyanezt elköveti a szerb északra nyomulással kapcsolatban is, és azt, hogy 1948-ra 50 % alá csökkent a magyar lakosság aránya a Kárpát-medencében, mint egyfajta tragédiát mutatja be, ahelyett, hogy felsorolná, milyen érdekesen színes, amikor ősi magyar települések német, román vagy szerb nevet viselnek.

Egyedül Észak-Amerika történelménél tapasztalható némi pozitívum, lévén az európai hódítás káros következményeit, és az indiánok kipuszilását bíráló hangon írja le, ami helyes is, hisz tudjuk, hogy migránsinvázió jó, ha ellenünk, a mi kárunkra következik be, és rossz, ha mi követjük el, és mi vagyunk haszonélvezői.

Az idegen szép, az idegen jó. Ezt kéne felvésni minden tankönyv fedőlapjára, és minden iskola falára. Ez minden bizonnyal elnyerné Péterfy-Novák Éva és a 24.hu tetszését is, és lássuk be, ez szempont.

Ezért dolgoznunk kell. Ezt ki kell érdemelnünk.