„A földrengésben meghalt ennyi és ennyi ezer ember, ennyi meg eltűnt”. „Az elnököt öt lövéssel terítette le a merénylő, és a golyók kilukasztották szemben a cserepes virág alját”. Vagy „A besurranó gyilkos maga után véres kéznyomokat hagyott, aminek láttán az idős házvezetőnő idegösszeomlást kapott és kórházba kellett szállítani”. „Japán megtámadta Kínát.”
Ezek – lássuk be – szörnyű hírek és borzalmas mondatok. De sehol nincsenek ahhoz, amiről most a haladó sajtó számol be.

„A brit Sky Sports bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokkal üzent Raheem Sterlingnek.” (444.hu)
Na, ezt el kell olvasnunk még egyszer, mert nem kapunk levegőt. Annyira borzalmas ez a hír.

„Mint mi is írtunk róla, a meccs után több angol újságíró is arról számolt be, hogy a lelátó közelében rasszista bekiabálásokat hallottak, melyek Raheem Sterlinget és a pálya mellett melegítő Jude Bellinghamet célozták. A brit Sky Sports bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokat mutatva üzent Sterlingnek.”

Akkor jól olvastuk. Egek!
De azért vegyük csak át. Értelmezzük együtt a szörnyűséget, és fogjuk a fejünket.

Majommozdulatot tett? Micsodát? Mozdulatooooot? Egy valódi mozdulatoooot? Ez elképesztő. Mozdulat. Meg szó! Borzalmas világot élünk, melyben az emberek a kezükkel tesznek mozdulatokat, azokat nem egyeztetik le a PC rendőrséggel, és néha mondanak szót. De ez semmi! Tuti még gondolnak is dolgokat! Biztos olyanokat, amiket nem szabadna. Kivégezni az illetőt!

„A brit Sky Sports bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokat mutatva üzent Sterlingnek.”

Szóval egy (1!) magyar férfi?
Egy ismerősöm kinn volt, de állítása szerint semmi ilyesmi nem volt hallható, de azért halkan felteszem a kérdést, ha 60 ezer ember szurkol, akkor ez a csóka meghallja a hangzavarban, hogy valaki makog?
Persze. Hogyne. Ennél még a munkaversenyben győztes Horváth elvtárs 200 százaléka is hihetőbb duma.

A független és objektív Telex is megeresztett egy sopánkodást.
„A BBC tudósítója is arról számolt be, hogy rasszista rigmusokat hallott a kapu mögötti résznél, ahol a magyar ultrák ültek, és egy alkalommal konkrétan hallotta, ahogy Bellingham kap egy rasszista bekiabálást. (…)Szintén ő írja azt is, hogy legalább négy embert látott, ahogy a bemelegítő Bellinghamet rasszista bekiabálásokkal zavarták, amikor az ultrákhoz közel volt. (…) A magyar válogatottnak már eleve zárt kapuk mögött kell lejátszania két hazai mérkőzését a korábbi meccseken tapasztalt rasszista megnyilvánulások miatt. Árulkodó az is, hogy a nagy brit újságok sportmellékleteiben több helyen is a mérkőzésen érzékelhető rasszista hangulatot emelték ki.”

Aztán a cikkhez mellékelnek újságkivágásokat meg címlapokat, ahol hatalmas betűkkel villognak címek, melyben a leggyakrabban előforduló szó vajon mi? Kitalálják?
Budapest? Puskás aréna? Labdarúgás?
Bingó. „Rasszista”.
A Telex is sűrűbben alkalmazza ezt, mint 52-ben a Népszabadság azt, hogy Szovjetunió.

Na, de azért gúnyolódás helyett próbáltam átérezne a dolog szörnyűséges voltát, és tudomásul venni, hogy ilyen és ehhez fogható a történelem folyamán még nem fordult elő.

„Ebben az ütközetben a király kíséretéből elesett a Pocsnak nevezett István-fia Kakas, Bágyon-fia István, Aladár-fia Jakab, Péter-fia Mihály, Györke fiai, Györke és Mihály meg Péter hercegi várnagy. A másik oldalon pedig Miklós fia Demeter és Aba, a sereg két vezére, és Amádé két fia, a halál nyilától megsebesítve hamarosan elesett.”
Ezt írja Thuróczy a „Károly király harca Kassa közelében Trencséni Máté ellen” című fejezetben.

Satnya kor! Amelyben efféle dolgokról tesznek említést. Látszik, hogy fogalmuk sem volt még a haladásról és a PC-ről. Halál nyilai meg hasonlók. Gyerekség.
Majommozdulat! Na, ez már valami! Erről érdemes beszélni. Ez való a krónikák lapjaira. Az utókor majd hadd törje a fejét, hogy lehetett ennyi ökör jelen korunkban.