A múlt héten Natasha Devon, kiemelten progresszív és mindentől, de főleg a valóságtól és a tényektől független műsorvezető az LBC-Leading Britain's Conversation rádió élő adásában beszélt egy rendkívül fontos témáról. Nem, nem az orosz-ukrán konfliktusról. Nem is a koronavírus-járványról, az energiaárak exponenciális növekedéséről, vagy épp a migrációról, aminek eredményeképp a brit fővárosban napról napra halálra késelik egymást az emberek – pontosítsunk: az illegális bevándorlók az őslakosokat –, és ez a polgármester, Sadiq Khan szerint normális. Nem, a fáma odaát ennél sokkal fontosabb dologról szól: az LMBTQ-jogokról, illetve azok vélt sérelmeiről. Az esetről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár számolt be a Twitter- oldalán:

Devon, a hihetetlenül jól értesült rádiós személyiség arról értekezett, hogy január végén az Európa Tanács jóváhagyott egy, az LMBTQ-jogokat több országokban ért súlyos támadásokat elítélő jelentést. A felsorolást, mily meglepő, Magyarországgal és Lengyelországgal kezdi, de ott van közte a saját hazája, Nagy-Britannia is. Egy ponton kiemelte, „szó sincs arról, hogy az LMBTQ-közösség helyzete olyan szörnyű lenne Nagy-Britanniában, mint a felsorolt államok közül néhányban. Magyarországon például a homoszexualitás a máig illegális.” És ez volt az a pont, ahol az a bizonyos pohár nemcsak betelt, de túl is csordult. Aki csak érintőlegesen is tájékozott a magyarországi melegek helyzetével kapcsolatban, tudja, hogy hazánkban lassan nem pride-hét és pride-hónap, hanem pride-év van, minden nyáron ezrek vonulnak propagálva a „másságot” a budapesti belvárosban, megbénítva a forgalmat. Hazánkban él és virul számos melegjogvédő (ál)civil szervezet, így például Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség. Érdemes megjegyezni, hogy előbbi 2016-ban 15.796 dollárt (hozzávetőlegesen 5 millió forintot) kapott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól (OSF, Open Society Foundations), utóbbit pedig 2017-ben 14.963 dollárral (4,6 millió forinttal) támogatta a tőzsdespekuláns mecénás.

Magyarországon a jogszabályi környezet is védi a melegek – ahogy minden ember – jogait. A globalista oldalon oly sokat kritizált, nemzeti hangvételű Alaptörvényünk XV. cikk (2) bekezdése deklarálja a hátrányos megkülönböztetés – homoszexuálisokra is, ha nem is expressis verbis, de vonatkozó – tilalmát. Továbbá, hazánkban közel tizenhárom éve hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény, ami szinte ugyanazokat a jogokat biztosítja az együtt élő melegeknek, mint a házasoknak, tehát ha még magát a házasságot (ami egyébként intézmény, nem jog) nem is engedélyezik a homoszexuálisoknak, az említett jogszabály de facto házastársként kezeli őket.

Célszerű lenne briteknek is a saját házuk táján sepregetni, ugyanis egy 2017-es felmérés szerint az LMBTQ-emberek 21 százaléka, míg a transzszexuálisak 41 százaléka tapasztalt már valamilyen gyűlölet-bűncselekményt a szexuális orientációja vagy a „gender identitása”(igen... gender identitás...) miatt. Az ilyesfajta orientáción alapuló gyűlölet-bűncselekmények száma 12 hónap alatt, 2019 és 2020 márciusa között, 19 százalékkal emelkedett – adta hírül az NCB News . Mindezek fényében, Magyarországgal kapcsolatban azt állítani, hogy homoszexualitás illegális, nem több, mint olcsó propaganda, szemenszedett hazugság, és a kettős mérce újabb manifesztációja! Ahol a melegek jogai ténylegesen sérülnek, azok a bevándorláspárti országok, ahol a migráns hordák valós életveszélyt jelentenek a szexuális kisebbségek számára.