Előfordul az életben, hogy az ember újra és újra ugyanabba a hibába esik. És mégis elköveti. Néha profi, öreg rókák is, akik már látták az életet, és ismerik a dörgést.
Ebbe a hibába esett nemrég Nagy Feró.
Próbálta komolyan venni a libsit, próbálta megértetni magát vele. És ez hiba. A libsi soha nem kíváncsi a gondolataidra, arra, hogy te mit miért csinálsz és gondolsz.
Neki van egy előítélete – mondjuk az, hogy te előítéletes vagy –, és ettől semmi nem tántorítja el.

A „független” Telex közöl egy interjút. „Nagy Feró: A melegprobléma elenyésző, a mi falunkban például egy sincs.” Épelméjű ember mondjuk már ettől a gondolattól is eszmélni kezdene, és oszlana agyáról a haladó köd.
„Tényleg bakker, ez így van.” Ütne a homlokára. De hát Veiszer Alindával nem lehet normálisan beszélni. Mondhatsz te bármit.

Az interjút reklámozó szövegben ilyenek vannak, hogy „Megmaradhatott volna ebből a beszélgetésből a nézőnek elsősorban az, hogy Nagy Feró, a hetvenes-nyolcvanas évek magyar punkzenésze, a nemzet csótánya mennyire vágyik arra, hogy szeressék. (…) Megmaradhatott volna ebből a beszélgetésből a nézőnek akár az is, hogy hogyan került munkakapcsolatba Nagy Feró, a hetvenes-nyolcvanas évek magyar punkzenésze, a nemzet csótánya a rendszerváltás körüli években a hazai színházi és filmes világgal, Jancsó Miklóssal, Hernádi Gyulával, Bacsó Péterrel, Szabó Istvánnal, és ennek kapcsán milyen eszméletlenül szoros viszonya lett Shakespeare-rel és a Hamlettel.”

Természetesen nem ez marad, mert egy libsi ideológiai megszállott, egy a pályán több mint 40 éve alkotó művész gondolataiból egy dologra kíváncsi: Joga van-e Feró szerint a biszexuálisoknak pucéran fagylaltozni?
Nem ezt mondta Veiszer Alinda, ennyire nem szellemes, ez az én poénom, de ezeket tolja kizárólag.

„– Téged az zavar, hogy emberek kimennek az utcára, és azt mondják, hogy becsüljetek meg minket is annyira, mint magatok.
– Nem. Az zavar, hogy bemennek az óvodába. És az én gyönyörűséges három és féléves lányunokámnak, aki minden ízében csaj, nem kéne bemenni az óvodába, és tanítani neki, hogy te nem biztos, hogy kislány vagy.
– És ilyen történt az óvodájában?
– Még nem. De nyomulnak egyfolytában.
– Tudsz olyan óvodát, ahol ilyen történt?
– Itt, Magyarországon még nem.
– Tehát olyasmi ellen küzdünk, ami nincs.”

És az ember itt ordítani kezd.
Ehhez az értetlenkedéshez képest a vírustagadók zöldfülűek. Ez olyan, mint hogy minek a határra kerítés, nincs is migráns az utcákon. De mondhatná akár azt is egy elmerokkant libsi, hogy minek iszol vizet, úgyis kipisiled.
Hasonló logika.
Egyszerűen felrobban az ember ettől a magabiztos ostobaságtól. Szegény Feró igyekszik korrekten válaszolni, de esküszöm teljesen felesleges. Ezek nyomorultak.

Tényleg nem értem, mit akarnak. Őket se lehet megverni, kirabolni, kirúgni, azzal költöznek össze, akivel akarnak, élettársak is lehetnek. Csak fogja be a szájat gyerekek közelében. Ennyi a kérés. Mi nem érthető ebben? Mi nem fogható fel ebben agyilag, kedves Alinda?
És ez tényleg marginális. A migrik az utcán nem. Azok aztán tényleg megvernek az utcán, mert fehér férfi vagy fehér, nő vagy. De ha fehér férfi nő, akkor főleg.

Bélyeggyűjtőből vagy numizmatikusból biztos több van, mint transzvesztitából. Tuti, hogy Feró falujában is akad négy darab. Ja, hogy azok nincsenek korlátozva? Hát, ha a numizmatikus napi szinten becsöngetne lakásokba és főzés, családi ebéd vagy házasélet közben zaklatná a lakókat, hogy „Hé, van magának nagybányai veretű II. Ferdinánd tallérja?”, akkor tuti korlátoznák, sőt, pár pofon is leesne a huszadik után. Főleg, ha az utcán mutogatná a járókelőknek kéretlenül a garasait.
A meleget nem pofozzák. Nem is merik. De ha mind a numizmatikus, mind a meleg a lakásban űzi vadul a szenvedélyét, a kutyát nem érdekli.

Elmondtuk százszor és ezerszer.
De mintha a falnak.

„– És ha csak annyit mond, hogy kérlek, ne ítélkezz azért, mert más vagyok?
– De hát nem ítélkeztünk. Ők nem tudják, hogy fiúk vagy lányok.
– Ők tudják, hogy micsodák, csak nem a bináris kódrendszerben gondolkodnak.”

Nincs nem bináris kódrendszer, kedves Alinda. Van a biológia, a többi a fejben történik. Ha nem tudja, mi hogy mi, azt tudati zavarnak mondják, és az egy betegség. És gyógyítani kell, nem jogokat adni, és az egészségeseket korlátozni. Hú, de unalmas már ez. Elmondhatatlanul unom.

Hányinger ez a cikk. Engem érdekelt volna Feró miket élt át, azt hogy nem szereti a devianciákat, már tudtam.
És mivel elvitték a buzizás irányába, ezért esély sincs rá, hogy egy mai fiatal gyerek barmit is megtudjon a múltról. Most komolyan, ez újságírás?

Feró próbál korrekt lenni, de semmi hála. Rángatják bele folyton ebbe a hülyeségbe. Folyton, folyton és újra. Ezekkel egyszerűen nem érdemes korrektnek lenni.

Az elmúlt 40 évnyi munkásságából egy dolog érdekli a h*lyét, hogy mit gondol a b*zikról. Ennyi, és semmi más.
Tanulság: ha libsi újságíró faggat, küldd el a p*csába. A végeredmény ugyanaz, de legalább kisebb lesz az arca.