Összefogás – az ellenzék elmúlt 9 évének legnagyobb szellemi terméke. 2014-ben, 2018-ban és most, 2019-ben is ezzel próbálkozik a kormánypártokkal szemben álló politikai közösség. Változás a korábbi együttműködésekkel szemben, hogy mára a látszatra sem adnak. Az összefogás, vagy ahogy ők szeretik nevezni az „ügyek mentén való politizálás” az elvtelen politikai szövetkezés szinonimája lett.

Hogy miért írom ezt?

Elképzelhető lett volna néhány évvel ezelőtt, hogy mondjuk egy DK-s politikus plakátján a Jobbik logója is feltűnjön, vagy ugyanez fordítva? Nincs a lelki szemeim előtt, hogy az egykor bátran cigányozó Vona Gábor Gyurcsány Ferenccel kokettál a politikai haszonszerzés miatt. Egyikőjüket sem szeretném megvédeni, sőt… de korábban legalább kicsit számítottak az elvek az ellenzéki oldalon, kinek így, kinek úgy.

Az elvek fontosak, meghatároznak egy embert, ahogy egy politikai közösséget is. Ezeket feladni holmi hatalomtechnikai számítások miatt, hiba.

Az ellenzéki összefogás egy hibás konstrukció.

Hibás konstrukció többek között azért, mert a pártok összevesznek, a politikusok megsértődnek, a választók pedig nem is értik, hogy miről van szó.

Íme néhány példa:

Nemrégiben Pécsett jártunk, ahol a Hír TV Informátor című műsorát forgattuk. Nagy hangon hirdette az ellenzék, hogy a baranyai megyeszékhelyen is összeállt a teljes csapat, ami egyébként nem igaz, hiszen az LMP nem kér a pécsi közösködésből, de mindegy. Szóval Pécsett találtak egy „igazi” civil jelöltet, akit mindenki szeret és támogat. A szeretetről és a támogatásról készült egy hangfelvétel, amely a pécsi Demokratikus Koalíció elnökének a véleményét tükrözi erről az egész közösködésről. Kunszt Márta – Gyurcsány pécsi helytartója – így vélekedik az általuk is támogatott közös polgármester-jelöltről, Péterffy Attiláról.

„Ez az Attila egy mérnök ember, egy fapofa ember. Nagyon gyorsan akar előremenni, még annak árán is, hogy a Mellárt kigolyózza, ha nem sikerül vele megegyezni.”

Tehát a DK-s elnök a saját jelöltjét fapofának és számító embernek tartja. Kunszt egyébként beszélt arról is, hogy a szintén szövetséges Momentummal sem tud normálisan tárgyalni, mert mindig veszekedés van belőle. Nem hiába írom, az ellenzéki összefogás egy hibás konstrukció.

Szegeden sem zökkenőmentes az egyezkedés. A csongrádi megyeszékhely vezetője már 17 éve Botka László. Hiába a sorozatos győzelmek, az MSZP-s Botkát sem kerülte el az ellenzéki összefogás. Beállt mögé mindenki, az összes ellenzéki párt a Jobbiktól kezdve a Momentumon, az LMP-n és a Párbeszéden át a DK-ig. Az egyezségből akkora sértődés lett, hogy Botka egyik korábbi párt- és harcostársa lelépett, úgy döntött, inkább elindul polgármesternek. Az MSZP-s Lauer István 17 évig dolgozott együtt Botka Lászlóval, akkor telt be nála a pohár, amikor Botka az önkormányzati helyét átengedte egy DK-s képviselőjelöltnek. Ilyen ez az alkudozás… Több évtizedes rutinnal és tudással rendelkező politikusokat darálnak le, mert kell a hely. Lauer egyébként arról is beszélt, hogy még az MSZP aktivistái sem értették, hogy miért kell nekik jobbikosoknak aláírást gyűjteni.

Amikor egy párt közvetlen munkatársai sem értik, hogy mi történik körülöttük, amikor mit várnak ezek a politikai formációk a választóiktól?

A politika nem matek, sokkal inkább szól az érzelmekről. Éppen emiatt egy jobbikos – még ha az is lenne a feladata – nem fog szavazni egy szocira, vagy DK-sra, ahogy egy gyurcsányista sem voksol az egykor náci eszméket valló Jobbikra. Ez ennyire egyszerű.

Felmerül még egy kérdés. Mi történne egy véletlenszerű győzelem után?

Ebbe jobb nem is belegondolni, de hogy nem „ügyek mentén való politizálás” lenne, az tuti.