Mint arról a 888.hu is beszámolt, Stummer János a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnökeként államtitkokat képező információkat jelentősen eltorzítva tett közzé a közösségi médiában. A Puskás Arénába tervezett alagúttal összefüggésben közölte: azt Orbán Viktor titokban saját magának akarja megépíteni, kétmilliárd forintért. A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezett beruházás azért szükséges, hogy azon keresztül védett személyek, kiemelt vendégek és előadók közlekedhessenek a jövőben. Jakab Péter pártvezér ezzel párhuzamosan az államtitkokat kiteregető politikus védelmére kelt. Szerinte párttársa az egyetlen helyes lépést tette meg, amikor megjelentette a szóban forgó videót.

Hogy ez mennyire helyes lépés, a Büntető törvénykönyv vonatkozó szakasza fényében más megvilágításba kerülhet, hiszen államtitkok megsértése kapcsán két bűncselekményi alakzat lehet releváns: a kémkedés és a minősített adattal visszaélés.

1. A kémkedés kapcsán a Btk. úgy fogalmaz, hogy aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fontos kiemelni, hogy aki a kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, súlyosabban, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kémkedés kizárólag szándékosan követhető el, gondatlan alakzata nincs.

2. A minősített adattal visszaélésről úgy rendelkezik a jogszabály, hogy aki minősített adatot jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, vagy jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal visszaélést követ el. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha titkos, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szigorúan titkos minősítésű adatra követik el a bűncselekményt. Ha a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy követi el a bűncselekményt, akkor a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés (titkos minősítésű adatra történő elkövetés esetén), illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés (szigorúan titkos minősítésű adatra történő elkövetés esetén). Fontos megjegyezni, hogy e bűncselekményt szándékosan lehet elkövetni, viszont a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személyek esetében a gondatlan elkövetés is büntetendő.

A hazai sajtóban korábban e tárgykörben nagy visszhangot váltott ki Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor „kémpere”. Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója 2007-ben bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatot végezzenek egyes középvezetőkön. A bolgárok valójában orosz hírszerzők voltak, akik államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost kémkedéssel, Szilvásyt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborcot bűnpártolással vádolta meg a katonai ügyészség 2011-ben. (2017-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, majd a Kúria 2018-ban hatályában fenntartotta az ítéletet.)

Szintén nagy közérdeklődésre tartott számot az exjobbikos Kovács Béla „kémügye”. A vád szerint az egykori EP-képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között Oroszországot érintő uniós energetikai ügyekről, az Európai Unió Déli Áramlattal kapcsolatos álláspontjáról, a hazai belpolitikai helyzetről, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről. (2020 szeptemberében első fokon a Budapest Környéki Törvényszék felmentette Kovács Bélát a kémkedés vádja alól, ugyanakkor az ügyészség egyebek mellett az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megállapítása végett fellebbezett.)

A külföldi példák közül érdemes kiemelni a Snowden-ügyet. 2013-ban Edward Snowden szigorúan titkos dokumentumokat szivárogtatott ki az amerikai NSA (National Security Agency – Nemzetbiztonsági Ügynökség) adatgyűjtési programjáról. Az iratokból kiderült, hogy a szervezet átfogó megfigyelést hajt végre, melynek keretében az emberek telefonhívásait és internetes tevékenységét figyelik az USA-ban és más országokban is. Snowdent kémkedéssel, kormányzati tulajdon ellopásával és azzal vádolják, hogy szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Elkövetett cselekményéért 30 év szabadságvesztés várhat rá az Egyesült Államokban. (Snowden jelenleg Oroszországban él.)