Szerinte a kormány így akar kibújni a felelősség alól, hogy korrekt párbeszédet folytasson az emberekkel. Víziójához komoly dramaturgiát is magával vitt az ülésterembe. Azt mondta: „Önök a következő egy évben sokat fogják majd hallani az én nevemet. Bármi kérdés lesz, a válasz az lesz, hogy Gyurcsány. Be kell önöknek valljam, hogy ez engem különösebben nem zavar. Ha én jól értem, akkor a szemkilövető, hazug, részeges, tolvaj, anyagyilkosig minden elő fog itt jönni. Arról beszélek, hogy ennek az országnak vannak súlyos problémái. Akár a járvánnyal kapcsolatban is. Mi történne akkor, ha okosan, az országot felnőttként kezelve beszélgethetnénk ezekről. És önöknek nem az lenne a válasza mindenről, hogy Gyurcsány.”

Az persze a Gyurcsány-párt vezérét nem érdekeli, hogy a választók milliói ezt egyáltalán nem így gondolják. Ők egyáltalán nem érzik azt, hogy a kormány felülről beszélne velük, hogy – például a nemzeti konzultációk révén – ne vonná be őket a döntésekbe. A nemzet vagy a haza kifejezéseket Ferenc szerint úgy lehet megtölteni tartalommal, akkor lehet nemzeti ügy például a válságkezelés, ha abban valamennyi polgárt részesnek tekintik. „Önök nem ezt teszik. Önök felülről lefelé beszélgetnek velünk. Önök valójában nem a nemzetet képviselik, hanem saját hatalmi ambíciójukat. Hazug módon, tisztességtelen módon.”

Azt gondolom, Gyurcsány ezúttal is túltolta a biciklit. Az a fajta diszharmónia, amiről ő beszél, egyáltalán nem a választópolgárok és a kormány között áll fenn, sokkal inkább az általa vezetett ellenzék és a kormány között. S egyáltalán nem azért, mert a kormány ne lenne nyitott a gyurcsányisták konstruktív javaslataira. Csakhogy ilyenek nincsenek. Sokkal inkább a provokációk, a gyűlöletkeltés, a kormány elleni lázítás újabb és újabb megnyilvánulásának lehetünk lépten-nyomon tanúi. Mi másnak lehet vajon nevezni például Gyurcsány jobbikos helyettese, Jakab Péter azon megnyilvánulásait, amikor a miniszterelnök beszédére reagálva bohóckodásról beszél, majd afrikai kuruzslóhoz vagy kínai vakcinaügynökhöz hasonlítja a kormányfőt?

Ki az, aki itt felülről beszél lefelé, tessék mondani? Ki az, aki saját hatalmi ambícióját a kormány törekvésével képes szándékosan összecserélni? Ki itt a hazug, ki a tisztességtelen, tessék mondani?

A lényegre Kocsis Máté mutatott rá, amikor az ülésteremben határozottan Gyurcsány szemébe nézett, és kijelentette, hogy ő az egyetlen ember, akinek erkölcsről ebben az épületben semmilyen mondanivalója nem lehet a magyarok számára. Aláhúzta: „Nekünk nem az esik jól, Gyurcsány úr, hogy gyurcsányozunk. Nekünk az esne jól, ha ön eltűnne a magyar közéletből. Nekünk az fáj, hogy az ön munkássága a lovasroham, a szemkilövető, hazug. Ezek mind azért hangoznak el, mert az. Gyurcsány úr, nem kitalálunk vádakat, ezek megtörtént dolgok. Megtörténtek. Hazudott és rátámadt a saját népére. Lovasrohamot vezényelt a saját nemzettársai ellen. Mit akar hallani? Hogy, nem tettem? Mi nem ön vagyunk! Nem tudjuk az ellenkezőjét mondani annak, ami történt. Legyen kedves legalább attól tartózkodjon, hogy morális fölényből beszél a parlamenti képviselőkkel.”
Ennél egyenesebben ritkábban mondja ki valaki, mi a magyarok baja Gyurcsány Ferenccel.

A pártelnök azonban ezt úgy rázta le magáról, mint kutya a vizet. Az ATV Egyenes Beszédében hétfőn este már arról beszélt: a kormány azt szeretné, hogy ne kelljen vele és az általa vezetett ellenzékkel megküzdeniük. Azt sugallta, mintha félnének tőlük. Az, hogy egyszerűen méltatlan politikusnak, természetesen fel sem merült a műsorban. Számára az, amit Kocsis Máté a szemébe mondott, meg se kottyant. Normális ember ilyenkor már a föld alá bújuk szégyenében.

Ezzel szemben mit tesz Gyurcsány? Azt mondja, hogy ő szerencsés alkat és könnyen viseli, hogy a különböző kérdésekre adott válaszként minden nap tizenkétezerszer gyurcsányozzák, s máris indult előröl a mantra, hogy a kormány lenézi a választóit. Gyanítom, ha Gyurcsány anno csak feleannyira nézte volna le a szavazókat, akkor nem kellett volna oly csúfosat buknia 2010-ben, s utána még kétszer elszenvedni az állampolgárok kétharmados, lesújtó értékítéletét a baloldal politikája felett.
Orbán Viktor a parlamentben Gyurcsánnyal kapcsolatban az őszödi beszédéből idézett.

1, „Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük.”

2, „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. „

3, „Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai – amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni – segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.

4, „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

Mindez 15 éve történt, másfél évtizede mondta el ezeket a gyalázatos szavakat Gyurcsány Ferenc. A fentiek jól példázzák, hogy ez az ember azóta sem változott semmit. Orbán Viktor tehát joggal vette elő e kijelentéseket, hiszen ennél fényesebb ívet nem lehet húzni Gyurcsány 2006-os és 2015-ös, semmit nem változó, azóta is alávaló jelleme között.
És akkor még ő beszél arról, hogy az Orbán-kormány lenézi az embereket.