Így járvány idején – talán a bezártság is az oka – kezdenek megkattanni egyes emberek, s mindenféléket hirdetnek.

A közösségi média hemzseg a baromságoktól, és a nincs is járvány, meg a lincseljük meg, aki nem visel maszkot, amikor leviszi a szemetet két véglete közt őrlődnek a konteós elmék, nem beszélve azokról, akik lelkesen kibontják az utolsó dugdosott sörüket, ha látják egy videóban, hogy dőlnek az 5G tornyok.

Mindannyiunk kedvenc mókamestere, Tamás Gáspár Miklós is elrikkantotta magát, hogy lássuk, azért még ő is számít, nem mosták le a porondról a fiatalabb akármit mondók.

„Ugyanaz történik ma itthon a koronavírussal kapcsolatban, mint a Szovjetunióban Csernobil idején”. Ezt nyilatkozta Gazsi bácsi az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Miután Gazsi bácsi megjegyezte, hogy a „válságok veszélyesek”, majd ismertette azon álláspontját, hogy a válsághelyzetek az erős figuráknak kedveznek (hát igen, a káoszt senki nem szereti Gazsi bácsi, a víz vizes), kitért a következőre.

„Fogalmunk sincs, hogy mi a helyzet. Ezt jelenti az, amikor egy ország nem szabad. Nem tudhatja a közönség, hogy mi történik. Pontosan ugyanaz történik ma Magyarországon a koronavírussal kapcsolatban, mint a Szovjetunióban Csernobil alkalmából. Nem lehet tudni, hogy mi az igazság.”

Érdekes gondolatok, azt el kell ismerni, de halkan megjegyeznénk, hogy ehhez nem kéne egy erőmű, meg egy Szovjetunió, Gazsi bácsi?

Egy haladónál mindegy, hogy mi az igazság. Van egy víziója, egy álma (mindenki egyenlő, multikulti társadalom, nők a traktoron, 70-féle társadalmi nem, majd egyszer nem lesz pénz stb., stb.), felfest egy képet, aztán elég a vízió, a valóság az nem kell hozzá.

Sőt, a valóság útban van.

Ezért is haragszik a haladó a valóságra, mert emlékezteti őt a koppanására. Így aztán a haladó tiltja a valóságot, sőt, tiltja azon dolgokat is, mikkel a valóságot le lehet írni. Ilyen a nyelv. Úgy gondolja, ha egyes szavakat betilt, vagy egyes szavaknak más jelentést ad, illetve egyes jelenségekhez új szavakat kreál, akkor a világ is megváltozik, és illeszkedni fog az ő fene nagy álmához. De ahogy a sztahanovista keze alá is öt embernek kellett dolgozni, hogy meglegyen a háromszáz százalék, úgy attól még az emberek soha nem fognak mást gondolni dolgokról, hogy kötelező azt mondani, hogy „meleg”, vagy megbüntetnek, ha nem hiszel abban, hogy az idegen szép.

Gazsi bácsi, figyeljen kissé. A kommunizmussal van baj. A komcsi trehánysággal és hazudozással. Hogy marhákat helyeztek pozícióba, és hozzá nem értők a vezetők. Mint itt, Gazsi bácsi, amikor 52-ben suszterből lett vezérigazgató. Ha igaz a hír – ezt még nem tudhatjuk, de már felmerült –, hogy Kínában egy laboratóriumból került ki a vírus, akkor megint ott tartunk, hogy a komcsi kezelés miatt van minden. Érti már, Gazsi bácsi?

Nem érti? Nem baj. De akkor ne tessen kérem beszélni. Ott a dominó, meg a bekötött Szabad Nép-évfolyamok, tessék szépen lefoglalni magát. Azért van a karantén, nem igaz? Kilenc és tizenkettő közt meg szabadon lemehet tejért meg felvágottért. Ha a bolt bejáratánál áll egy ember, az nem Bástya elvtárs, hanem egy alkalmazott, aki ellenőrzi, hogy az adott időzónában az mászkáljon boltba, akit a hatóság enged. Érti?

De ezek ilyenek. Nem tudom, mi van most a levegőben, hogy ennyire nyilatkozniuk kell egyeseknek. Talán a tavasz lehet az oka. Vágó István Sztálinhoz hasonlította Kásler Miklóst. („Sztálin volt az, aki egy háború előtt lefejezte a vezérkart. És most Kásler.”) Orbán Viktort korábban már hasonlította Hitlerhez, Ceausescuhoz. Nem tudom, mi bajuk itt a szabadsággal egyeseknek. Láthatóan mindenki azt mond, amit akar.

A Riporterek Határok Nélkül szerint a felhatalmazási törvény egy „információs rendőrállamnak” nyitott utat. „Az ENSZ-hez fordult a Riporterek Határok Nélkül (RSF), hogy felhívja a figyelmet a visszaélésekre, amiket egyes kormányok a koronavírus-járványra hivatkozva követnek el” – írta meg a HVG.

Hát, a nyelvi invenciót nem lehet eltagadni tőlük, sajnos. Rabszolgatörvény, NER-lovagok, információs rendőrállam stb. Bár ez a legutóbbi engem arra emlékeztet, amikor Lacika és Berci az óvoda udvarán vitatkoznak, és Lacika megjegyzi, hogy neki, ha akarná, millió kisautója lehetne, mire Berci gőgösen odaveti, nekem meg billió. Na, de Lacika se hagyja magát: Nekem meg millió-billió. Az semmi – ugrik fel Berci, és a szeme villog –, nekem meg millió-billió-trillió.

„Információs rendőrállam”. Hát, ez valami hasonló.

A HVG azt írja, a levélben említik Kambodzsát, ahol a miniszterelnök a hatalma megszilárdítására használta fel a járványt, és Kínát, ahonnan hamis adatokat közöltek a koronavírussal kapcsolatban, illetve azt írják, Törökországban és Szaúd-Arábiában még mindig börtönben ül több újságíró is.

A miniszterelnök hatalmi jogköre semmit nem változott, a parlament ülésezik, nem adtak meg hamis adatokat a járvánnyal kapcsolatban, és senki nem ül börtönben. A többi stimmel.

Ezekről nekem eszembe jut Mark Twain amerikai író könyve, az Egy jenki Arthur király udvarában. Az egyik fejezetben van egy jelenet, amikor a jenki egy távolbalátóval találkozik, aki az Index és 444 olvasói, akarom mondani az egyszerű lelkületű csőcselék előtt áll egy kis emelvényen, és műsort ad.

„Érdekel titeket, mit csinál most a keleti császár? – hadonászik csukott szemmel a távolbalátó. – Nos, a keleti császár e pillanatban épp egy solidust ad egy koldusnak.”

Végül is mondhat akármit, amit akar. Mint itt nálunk, Magyarországon. Még szerencse, hogy diktatúra van. Képzeljük el, mi lenne, ha szólásszabadság lenne?