Az elmúlt hétvégén 382 afgán migráns érkezett egy török teherhajóval Görögországba. Athén szerint a jelenlegi helyzet kezd hasonlítani a 2015-ös „menekült”-áradatra. A tél, amely Afganisztánban igen cudar tud lenni, egyre jobban közeledik. A hegyekben akár kétméteres hó is előfordul, és komoly mínuszok vannak. Az államcsőd szélére sodródott országot százezrek hagyták el, mivel az éh- és fagyhalál fenyegeti őket. Kabul, Kandahar és más városok bolhapiacain az emberek már személyes tárgyaikat árulják, hogy némi élelmiszert tudjanak venni családjuknak. A gond csak az, hogy alig akad vásárló, mivel mindenki pénzhiánnyal küzd.

Pakisztán lezárta határait, mivel nem akarják, hogy emberek milliói jöjjenek, ahogy az a kilencvenes években egyszer már megtörtént. A hatalmas menekülttáborok mint állam az államban működtek. Hiába lobogott előttük az UNHCR kék zászlója, a táborokat hadurak és bűnözői csoportok irányították. Embercsempészet, prostitúció, drog- és fegyverkereskedelem virágzott a sátrak rengetegében. Iszlámábád érthető módon nem akarja újra az áldatlan állapotokat. A pakisztániak sem, hiszen az afgán menekültek alámentek az áraknak, és ezért sok munkaadó inkább őket alkalmazta. A munkanélküliség pedig sokakat a radikálisok oldalára sodort. Helyi dzsihadista csoportok nőttek ki a szegény rétegekből.

Most Irán lett a frontország. Az elmúlt napokban két beszélgetést is folytattam őexcellenciájával Nafez Arefi Hamid Rezával, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetével. Elmondta, hogy eddig már több mint félmillió afgán menekült lépte át a közös határt, amelyet igen nehéz járőrökkel ellenőrizni, hiszen több mint 900 kilométer hosszúságú. Az afgánokat menekülttáborokban helyezik el, ahol be is oltják őket, mivel Irán el akarja kerülni a járvány újabb hullámát. Teherán igyekszik a migránsokat a határ közelében tartani, hogy a helyzet esetleges javulása után hazatérhessenek. Természetesen a tömeges migráció komoly kihívások elé állítja Iránt. A kormány már több humanitárius segélyt indított szomszédjához élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok formájában. Sajnos Teherán ezt mind önerőből végzi, sem az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága), sem más szervezetek nem támogatják ebben a projektben.

Október 27-én Teheránban tartották a második Afganisztán-konferenciát, amelyen részt vettek az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminiszterei. Irán mellett Pakisztán, Kína, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Oroszország is csatlakozott a tárgyalásokhoz. A megbeszélések főbb pontjai voltak, hogy megállapítsák, a talibán rezsim jelent-e direkt veszélyt szomszédjaira, illetve hogy az új kabuli vezetés garanciákat adjon arról, hogy nem támogat fundamentalista csoportokat a szomszédjainál, és elhatárolódik a terrorizmustól. Mivel Afganisztánban is több nemzeti és vallási kisebbség él, fontos, hogy ezek jogai biztosítva legyenek. Ezenfelül a táliboknak be kell szüntetniük a drogkereskedelmet külföldi szervezett bűnözői csoportokkal.

A külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy nemzetközi segítség kell Afganisztánnak a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, vakcinák, gyógyszerek és orvosi felszerelés formájában. Fontosnak tartják, hogy az ENSZ komolyabb szerepet vállaljon Afganisztán megsegítésében, valamint havi szinten kell megbeszéléseket tartani Kabulban a még nyitva tartó külképviseletek vezetésének a tálib vezetőkkel. Az iráni kormány javaslatára a harmadik Afganisztán-konferenciát 2022-ben tartják Kínában. Félő, ha nem sikerül egy hosszú távú segély- és helyreállító programot létrehozni a Hindukusban, akkor akár emberek milliói érkezhetnek az unió határára.