Két hétig ment a para a nemzetközi sajtóban, hogy mi lesz, ha Le Pen pártja nyer a francia regionális választásokon. Két hétig paráztak, most ujjonganak, hogy mégsem történt meg. Mintha a gondok az eredménytől egy csapásra elmúltak volna.

Az igazi probléma nem az, hogy Marine Le Pen kizárólag egyetlen programponttal: a muszlim bevándorlás ellenességgel szerzett közel 30%-ot, mert ez csak tünet. A problémát a muszlim bevándorlók okozta kezelhetetlen helyzet jelenti. Ez pedig nem múlik el attól, hogy egy szélsőséges párt nem jut hatalmi pozícióhoz a francia régiókban.

A francia baloldal úgy próbálja beállítani mintha győzelem lenne, pedig mindez nem jelent mást, mint hogy Franciaország beismerte: az ország életét és politikáját ettől a pillanattól kezdve a muszlim kérdés és annak kezelése határozza meg.

Amikor egy országban hagyományosan egymás ellenfelének számító baloldali és jobboldali pártok szavazói kénytelenek átszavazni, hogy megakadályozzák a szélsőségesek előretörését, az nem győzelem, hanem vereség. Azt jelenti, hogy a megszokott, stabil politikai rendnek vége, mert egy olyan probléma van az ország életében, amit nem lehet a hagyományos politikai keretek között kezelni. Ha nem fognak össze a vezető pártok, akkor külön-külön vereséget szenvednek. Ezzel a politikai választóvonal a szélsőségek és a hagyományos pártok, nem pedig a jobb és a baloldal közé került.

Nincs okunk feltételezni, hogy mindez a jövőben megváltozna. Az új politikai szituáció valójában Hollande veresége és az ő történelmi öröksége lesz. A francia politika jövőjét, ahogy arról már régóta szó van, a muszlim bevándorlók problémája determinálja. Egy ország ahol nem a nemzet fejlesztésével, jobbításával kapcsolatos kérdések határozzák meg a választások kimenetelét, hanem egy ilyen probléma, az óriási gondokkal néz szembe.

Le Pen-nek nincs gazdasági programja, vagy ami van, az biztosan tragédiába dönti Franciaországot. Nincs rendes szociális, oktatási stb. programja sem, csak hőzöngés és hablatyolás. A francia lakosok ennek ellenére, jóval 20% fölött rá szavaztak. Mivel 10%-nál több muszlim van az országban, ezért a nem muszlim lakosság közel 30%-a még a második fordulóban is rá szavazott, az elsőben pedig még ennél is jóval nagyobb arányban.

Ezt győzelemként ünnepelni önbecsapás. A francia baloldalt önfeláldozó politikai mártírként ünnepelni ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik. Egyszerűen egy kétségbeesett politikai stratégiát hirdettek, hazardíroztak, mert nem volt más lehetőségük.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az egész Marine Le Pen jelenséget az európai baloldal, élükön Hollande-val, hozta ki az árnyékból a fényre. Az ő tragikus viszonyuk a népvándorláshoz. Rövid idő leforgása alatt két-háromszoros arányban növelték a szélsőjobb potenciális szavazóit. Ezért ünnepelni őket nem érdemes.

A francia regionális választással az ország gondjai előkerültek a hátsó szobákból, az eddig suttogva kimondott szavak helyett, a jövőben egyre hangosabban fognak beszélni róluk. Franciaországot nem ünnepelni kell, mert most képes volt a szélsőségesek előretörését megakadályozni, hanem azon országok közé sorolni, ahol a szélsőjobb meghatározó szerephez jutott. Ki kell mondani: Franciaország rekordsebességgel radikalizálódik és válik szélsőségessé. Így egyre komolyabb veszélyt jelent Európa jövőjére.