Az önmagában zavarja őket, hogy a baloldal politizálását irányító Soros György Orbán Viktor óriási győzelmét ismerte el, miután sikerült a jogállamisággal kapcsolatos kitétel életbe léptetését elhalasztani, s komoly feltételekhez kötni. S nem eshet jól nekik Robert Fico volt szlovák kormányfő, az ellenzéki Smer-SD elnökének hangos gratulációja sem Magyarországnak és Lengyelországnak, mert, mint mondta, az EU-val folytatott vitába ezek az országok rendkívül sikeresek voltak. Véleménye azért is fájhat a hazafias balosoknak, mert a Smer-SD szociáldemokrata párt, tehát alapvetően a baloldali ideológiák által vezérelt. Ennek ellenére azonban Fico számára nem kérdés a nemzeti érdekek szolgálata, ami például a Gyurcsány vezette magyar ellenzéknek elképzelhetetlen. Fico bátor volt kimondani, hogy a magyar és a lengyel vétó meglebegtetésének volt értelme, mert a jogállamiság címkéjével vissza lehet élni olyan országokkal szemben, amelyek nem értenek egyet a kötelező migránskvótával, ami nyilvánvalóan nemzetellenes lépés lenne. Fico úgy fogalmazott, hogy a rendszer nagyon egyszerű: „ha nem értesz egyet valamivel, amit a nagy országok szeretnének, találunk valamit okot, például megsérted a jogállamiságot, és mi nem fizetjük ki neked a támogatást, ezért gondold át jól, hogy akarod vagy nem akarod a kötelező kvótát.”

Magyarán a migráció előtti kapitulációra ragyogó zsarolási eszköz lett volna a definiálatlan, gumiként alakítható jogállamisági fogalomkör, ami a különböző uniós pénzek folyósításának akadályaként bármikor felhasználható lett volna az érintett országokkal szemben. Nem mintha ez bármiféle újdonság lenne a Soros-tervet ismerők előtt, amely a migránsok európai betelepítését tűzte ki elsődleges céljának. Orbán erről számtalanszor igyekezett közérthetően tájékoztatni a közvéleményt.

Azért öröm, hogy Fico hangsúlyozta a költségvetés, a jogállam és migráció szoros összefüggését, mert mégiscsak egy szlovák baloldali politikusról van szó, akinek egy srófra kéne, hogy járjon az agya a magyar baloldaliakkal, ez azonban nem nagyon akaródzik megvalósulni.

Itthon ugyanis a mai napig tartja magát az a felfogás, amit az MSZP-s Kunhalmi Ágnes annak idején (2015) úgy fogalmazott meg, hogy a „migráció álprobléma”. Mondta ezt akkor, amikor egyik pillanatról a másikra négyszázezer illegális bevándorló száguldott át az országon, tömegük fizikai jelenlétével cáfolva az alapvetően gyurcsányista Kunhalmi kijelentéseit. Bár azóta a DK se meri azt mondani, hogy le kell bontani a kerítést, ennek ellenére minden idegszálával támogatja a birodalmi jellegű Európai Unio létrejöttét a nemzetállami szuverenitás rovására. Ami egyebek mellett a migráció és a gender rákényszerítését jelentené az ellenük tiltakozó országok társadalmára.

Sok baloldali gondolkodóban itt akad meg a tű a lemezen, amikor naponta azt ismételgetik, hogy az a szerintük néhány ember, aki a magyar határokhoz ér, nem jelent migrációs veszélyt. Egyszerűen képtelenek fölfogni, hogy azért vannak most viszonylag kevesebben, mert áll a kerítés, illetve már a bevándorlási kérelmeket is csak a velünk szomszédos országok nagykövetségein lehet beadni.

S mielőtt még egyszerű baloldali szűklátókörűségről beszélnénk, be kell hozni az érvek közé a gyűlölet fogalmát. Az Orbán Viktorral szembeni mélyen gyökerező gyűlölködés érzését. Ezért aztán hiába ő azon kevés politikusok egyike, aki megvédi az országot a bevándorlóktól, ő csak „patás ördög”, meg „cigány” marad, aki például Gyöngyöspata estében „a saját fajtájával is képes szembe menni”. Az, hogy ez nem igaz, az egy dolog. Tény viszont, hogy kulturált ember ilyet nemhogy nem mond, de még nem is gondol, mert az úri szalonokból azonnal kitiltanák. Tegyük hozzá, legtöbbször csak akkor, ha jobboldali, tehát náci. A ballibsik azonban a szólásszabadság jegyében döngethetik, ahogy a csövön kifér.

Csak gyanítani lehet, hogy ennek a feneketlen gyűlölködésnek az a tehetetlen düh lehet a forrása, hogy szemükben Orbán Viktor leválthatatlan. A demokratikus szabályok alapján a dolog valóban így fest, hiszen gondolatai a nemzeti magyarok millióinak talajában gyökereznek. A gyurcsányista baloldal – más meg ugye sajnos nincs – ekkora támogatásról nem is álmodhat.

Gyűlölködésük még azt is megakadályozza, hogy tisztán lássanak a saját és családjuk élete, testi épsége és magyar jövője tekintetében. A migráció ugyanis egyet jelent a társadalmi keveredéssel, a szapora bevándorlók gyors hatalmi pozíciókba emelésével. De amíg odajutunk, addig is itt lesznek a nekik boldogan megágyazó liberális gyurcsányisták, akikre a muszlimok szavazni fognak. Ők ugyanis Európában mindenütt a baloldalt támogatják. A liberális Európai Bizottság a 34 millió bevándorlónak ugyanis nemcsak lakást, ellátást, hanem szavazati jogot is akar adni. Az ellene való határozott fellépés a következő időszak kemény csatái közé fog tartozni.

A szlovák Fico állásfoglalása azért örömteli, mert hátha azok a józanabb honi baloldaliak is odafigyelnek a szavára, akik Orbán intelmeit ab ovo elutasítják. Akik itthon a gyűlölet fáitól nem látják az erdőt. Fico ugyanis ugyanazt mondja, mint a magyar miniszterelnök. A szlovákok is emberből vannak, s a migráció az országaink lakosságára jelent fenyegetést. Elég a terrorizmus legutóbbi fejlevágó párizsi tragédiájára vagy a lövöldözős bécsi gyilkosságra gondolni.

Hátha lesz ennek a nagyszerű brüsszeli sikernek kedvező hozadéka a hazafias gondolkodású magyar baloldaliakra is. Hiszen Bibó szerint „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni.” Még a gyurcsányistáktól se.