Felállt a Facebook Legfelsőbb Bíróság – több a kérdés, mint a válasz
2020.05.07. 15:07
Az elmúlt években a Facebookot és más online közösségi oldalakat is folyamatos kritika ért mind társadalmi, mind jogalkotói oldalról. Erre válaszul a Facebook az utóbbi két évben a döntéshozói folyamatot egy sokkal átláthatóbb, kiszámíthatóbb és igazságosabb módon szerette volna kialakítani. Ez finoman szólva meglehetősen egyoldalúan sikerült, 2017-ben például a 888.hu Facebook-oldalát előzetes egyeztetés, felszólítás és indoklás nélkül felfüggesztették. Mostanra világossá vált, hogy létre akarnak hozni egy független Felügyelő Bizottságot, ami Mark Zuckerberg szerint egy „Legfelsőbb Bíróságként” funkcionálna, és amely időközben megkezdi működését.
Az új Felügyeleti Testület rendszere
A Facebook közzétette a végleges Felügyeleti Testület tervezetét. A testület először 20 taggal kezdi meg a működését, ezt követően a tagok számát 40-re emelnék. Ennek lényege, hogy a Facebookra kerülő moderált tartalmakat újból moderálnák. Ez a döntési jogosultság, hogy „engedélyezi vagy tiltja”, magába foglalja a tartalom kijelölését is egy úgynevezett figyelmeztető képpel, hogy igaz vagy hamis információkat akarnak közölni az adott tartalomban. Az érintett felhasználók a döntések ellen a Felügyelő Testülethez tudnak majd fellebbezést benyújtani. A grémium „ítélete” kötelező erővel fog rendelkezni a Facebookon. Összességben ez a testület fog foglalkozni a specifikusabb kérdésekkel, míg a közösségi oldal továbbra is megőrzi általános moderátorjellegét.
Egy Trust elnevezésű intézmény – amelyet a Facebook hozott létre – fogja felügyelni a testület felépítését, irányítását, és operatív segítséget nyújt majd a tagjainak. Ami még fontos: az előbb említett intézménynek jogában áll majd, hogy javaslatot tegyen a testület tagjainak tekintetében, valamint el is távolíthatja azok tagjait.
A tagok kiválasztása az alábbiak szerint fog zajlani: A Facebook először javaslatot tesz két személyre, majd pedig ez a két személy a Facebookkal együtt javaslatot tesz a testület többi tagjára is. A Facebook lesz az, aki implementálja a testület döntéseit. A testület szerepe egyelőre még tanácsadó jellegű, ezért a Facebook segíteni fogja a döntéshozatal folyamatában, valamint azok érvényre juttatásában.
A testület mandátumával kapcsolatos kérdések
A testület feladata, mint ahogy azt az alapító okiratában ki is jelenti, „felülvizsgálni és dönteni a tartalmakról”. Ez magában foglalja azt, hogy az adott tartalmon változtatni kell, vagy teljes egészében törölni kell azt. Továbbá olyan kiegészítő kérdéseket is, mint a különböző figyelmeztetések használata a tartalmaknál. A testület mindezen döntések által határt szab a szólásszabadságnak is ezen a platformon. Mindemellett a testület tevékenységének tekintetében elkerülhetetlen, hogy más tevékenységet is végezzen:
- milyen messze mehet/mik a korlátai az automatikus felülvizsgálati rendszernek?
- jelenleg pedig még nem világos, hogy hol húzódnak meg a testület határai az olyan kérdésekben, mint a büntetőjog, a szankcionálás. Ugyanis amikor a Facebook egyes felhasználókat tilt, akkor arról is dönt, hogy mennyire megengedhető az adott felhasználó Facebookon közzétett tartalma.
A globális véleménynyilvánítás szabadságának alapjainak meghatározása
A testület tagjainak ezzel az egyedülálló és lehetetlennek tűnő feladattal kell szembesülniük: a „globális, elfogadott online szólásszabadság” alapjainak meghatározása. Erre a kérdésre alapvetően nincs jó válasz, viszont a testületnek mégis ki kell alakítania egy álláspontot ebben a kérdésben, ami egy globálisan, mindenki által elfogadható megoldásnak minősülhet.
Mind a Facebooknak, mind pedig a testületnek meg kell találnia az egyensúlyt az általuk meghatározott szólásszabadság, valamint a nemzeti törvények által kikötött korlátok között.
A nemzeti bíróságok bevonása
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a nemzeti bíróságok hogyan fognak viszonyulni a kartában foglalt eljárási szabályokhoz. Ugyanis erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Ez a tagállami bíróságoktól függ, ami értelemszerűen minden országban eltérő.
Például európai szemszögből megközelítve az egészet, az első kérdés, hogy a nemzeti bíróságok akceptálják-e a testületet mint választott bíróságot. Ellenkező esetben sokkal nehezebb lenne egy sérelmes döntéssel szemben jogorvoslattal élni a tagállami rendes bíróságok előtt.
Működőképes lesz?
Vélhetőleg a testület nem tudja megadni majd a helyes választ, hogy hogyan szabályozzák az online szólásszabadságot, viszont legitimációt biztosít a „nehéz kérdések” meghozatala esetében. A Facebookkal ellentétben a tervek szerint a testület élvezni fogja a tagállamok nemzeti bíróságainak legitimációját, még ha csak egy meghatározott szintig is. Viszont továbbra is merülnek fel bonyodalmak, többek között, hogy a testületnek biztosítania kell függetlenségét a Facebooktól, miközben globális elismerésre próbál szert tenni.
Soros a láthatáron?
Mint ismeretes, 2017-ben Soros György beszállt 100.000 euróval az internetes „álhíreket leleplező”, német Correctiv cégbe, lényegében egy a szólásszabadságot korlátozó cenzúrahivatalba. Részint a „Nyílt Társadalom Alapítványon” keresztül, részint közvetlenül, személyesen. A Correctiv szerződést kötött a Facebookkal, amely alapján „álhír-információkkal” segíti a cenzorok munkáját. Azaz: amit ők és a Facebook „álhírnek” találnak önkényesen minősíteni, azt cenzúrázzák és törlik, időlegesen vagy véglegesen, ahogy a kedvük diktálja.
A Financial Timeshoz eljuttatott olvasói levélben Soros György mindenesetre arról értekezett az év elején, hogy Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját és vezetőjét el kell távolítani a tisztségéből. A tőzsdespekuláns szerint ugyanis Zuckerberg kölcsönös előnyöket biztosító megállapodást kötött Donald Trumppal, ami elősegítheti az amerikai elnök újraválasztását. Soros szerint, ha felmerül annak gyanúja, hogy egy hirdetés politikai tartalmú, akkor meg kell tagadni annak közzétételét.