Magyarországon a koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány bemutatásával történik, a védettség tényének ellenőrzése pedig a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának a feladata. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a bírság 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet, vagy akár egyéves bezárással is sújtható.

A balliberális oldal – egyes álcivil jogvédőkkel egyetemben – természetesen azonnal megtámadta az oltási igazolványt, annak alapjog-korlátozó, alaptörvény-ellenes voltára hivatkozva. Azzal szemben ugyanakkor, amit állítanak, a szabad mozgáshoz és a gyülekezéshez való jog valóban alapjog, a társadalom egy részének diszkriminálása pedig alkotmányellenes – már ha nem áll fenn jogos ok a korlátozásra.

Alaptörvény I. cikk (3) bek.: Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Tehát az alapvető jogok szükséges esetben és a korlátozással elérni kívánt céllal arányosan korlátozhatók. Az emberi életnél nincs „szükségesebb” alkotmányos cél. Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy minden embernek joga van az élethez, tehát ez a legfontosabb alapvető emberi jog, amelynek védelmét más alkotmányos jog korlátozásával, objektíve biztosítani kell.

Amennyiben más emberek élete, valamint a gazdaság mielőbbi helyreállítása a cél (utóbbi közvetve vagy közvetlenül szintén kihat az állampolgárok életére), a szükségesség-arányosság teszt elvégzését követően egyértelműen arra juthatunk, hogy egyes, egyáltalán nem létszükségletű szolgáltatások igénybevételének megvonása azoktól, akik nem rendelkeznek oltási igazolással, nem megy szembe alkotmányos értékekkel, így az Alaptörvénnyel sem.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy jelenleg különleges jogrend van érvényben, azon belül is járványügyi veszélyhelyzet, amely alatt – mint azt Alaptörvényünk fenti rendelkezései is egyértelműen kimondják – bizonyos alapvető jogainkat korlátozni lehet a normális viszonyokhoz képest. A járványhelyzet miatt pedig előállhat olyan szituáció, hogy a cégeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a munkavállalóik védettek-e a vírussal szemben.

Felmerül e körben egy kérdés, hogy a munkáltatónak van-e joga kezelni az alkalmazottak Covid elleni védettségére vonatkozó adatait. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) iránymutatása: a munkáltatónak meg kell határoznia a személyes adatok kezelésének pontos célját, illetve az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot. Maga a tény, hogy valaki védettnek minősül-e, a GDPR értelmében a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó egészségügyi adatnak minősül.

• Az iránymutatás értelmében a védettség meglétét a munkáltató

  • munkajogi,

  • munkavédelmi,

  • foglalkozás-egészségügyi,

  • munkaszervezési okokból ismerheti meg.

Megjegyzendő továbbá, hogy a NAIH nem találta aggályosnak a munkáltatók részéről az alkalmazottak védettségi igazolványának ellenőrzését, hiszen az ő feladatuk biztosítani a biztonságos munkavégzés követelményeit.

Az európai oltási igazolvány és a vonatkozó nemzetközi helyzet kiindulópontjaként le kell szögezni, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, EDPB) 2020. március 19-én elfogadott nyilatkozata a személyes adatok kezeléséről a Covid-19-járvány kitörésével összefüggésben: az adatvédelmi szabályok, így a GDPR, nem akadályozhatják a koronavírus elleni küzdelemben hozott intézkedéseket. A fertőző betegségek elleni harc minden nemzet közös célja, ezért azt a lehető legjobb módon kell támogatni. A szervezet megjegyzi, hogy a GDPR továbbra is alkalmazandó és hatékony eszköz a világjárvány elleni küzdelemben, ugyanakkor védi az alapvető jogokat és szabadságokat. A GDPR lehetővé tesz olyan adatkezelési műveleteket, amelyek hozzájárulnak a Covid-19 elleni küzdelemhez.

A pandémia idején kihirdetett veszélyhelyzet olyan jogi feltétel, amely jogszerűvé teheti az érintettek jogainak korlátozását, feltéve, hogy ezek a korlátozások csak annyiban alkalmazandók, amennyiben szigorúan szükséges, és arányos a népegészségügyi cél védelme érdekében – áll az EDPB nyilatkozatában.

Az európai uniós digitális zöldigazolás (Digital Green Passport), azaz az európai védettségi igazolás tervezetét márciusban mutatta be az Európai Bizottság. Ha minden tervet sikerül időben elfogadtatni, és a technikai háttér is adott lesz, a rendszert nyár elején élesíthetik.

A digitális zöldigazolvány azt fogja bizonyítani, hogy az adott személyt beoltották a Covid-19 ellen, negatív teszteredményt kapott, vagy felgyógyult a betegségből, a cél az igazolvánnyal nem más, mint megkönnyíteni az uniós állampolgárok szabad mozgását, és lehetővé tenni a tagállamoknak, hogy még a nyári turistaszezon előtt enyhítsenek a beutazási korlátozásokon, és ezáltal PCR-teszt, valamint karanténkötelezettség nélkül is beengedjék az EU-s állampolgárokat a területükre.

Az uniós védettségi igazolvány rendszere három különböző típusú Covid-19-igazolást foglal magában: egy oltási, egy tesztelési és egy gyógyultsági igazolványt. Az igazolványok csak a birtokos beoltottsági, tesztelési és gyógyultsági állapotának igazolásához, ellenőrzéséhez szükséges minimális információkat tartalmazhatják, így nincs szó a személyi adatokkal való visszaélésről, és a rendszer kiállja a GDPR próbáját.

A tervek szerint a beoltottság nem lesz előfeltétele az utazásnak. Minden uniós polgárnak alapvető joga van az EU-n belüli szabad mozgáshoz – attól függetlenül, hogy beoltották-e őket, vagy sem. Ugyanez az elv vonatkozik az uniós tagállamokban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogaira is, akik jogosultak más tagállamokba utazni. A digitális zöldigazolvány e jog gyakorlását fogja megkönnyíteni, többek között a tesztelési és gyógyultsági igazolványok révén.