Ez volt 2015
2015.12.31. 17:45
Minden év máshogyan telik, vannak nagyon rövid és nagyon hosszú évek is. 2015 hosszabb volt, mint amilyennek az év elején gondoltuk volna.
A végtelen események éve. Az év, amikor minden túl gyorsan és túl lassan is történt egyszerre. Gyorsan amikor baj volt, és lassan mikor megoldás kellett. Amikor egyszerre vártunk türelmetlenül megoldásokra és kapkodtuk a fejünket az újabbnál újabb események miatt.
Az év, amelyet itt Európában a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadással kezdtünk, ami a Közel-Kelet szinte teljes felbomlásával és az ebből következő migrációs válsággal folytatódott és végül az újabb párizsi terrortámadásokban csúcsosodott ki.
2015, amelyet minden közhely nélkül egy teljesen új korszak kezdetének is gondolhatunk. Mert hát úgy változott meg körülöttünk a világ, úgy törte ránk a valóság az ajtókat, hogy azt már a mindennapi életünkből sem tudtunk kizárni itt Európa közepén, ezen a Magyarországnak nevezett békés szigeten sem. Fájdalmas volt, mert sok mindenről lerántotta a leplet és a többség számára már jóval az újév napja előtt elhozta a kínzó józanodás nehéz pillanatait.
Mert hát mi is történt ebben az évben?
Terrortámadások, görög válság, migrációs krízis, folyamatos tanácskozások és csúcstalálkozók, Európa válsága, Amerika kivonulása a Közel-Keletről, iráni atom-megállapodás, Oroszország új nagyhatalmi szerepe és aztán újabb terrortámadás...
2015 az év, amikor a világ gyermeki naivitásban élő részének is fel kellett nőnie maga mögött hagyva a szép és hangzatos, de annál veszélyesebb illúziók korszakát. Az év, amelyben fájdalmas és nehéz döntések árán is, de végül a valóság győzött a víziók felett. Amikor mindannyian keserédesen tapasztaltuk meg, hogy mostani világunk így nem tarthat örökké.
Ez volt az év, amikor a közvetlen környezetünkből is egyre többen mondták ki, hogy ez nem mehet tovább. Hogy csodásak voltak az illúziók évei, hiszen ez is volt a lényegük, de fel kell nőni. Fel kell nőni, mert ha most nem, akkor talán már soha nem is fogunk, és nem jöhet létre a józan eszűek egy olyan új generációja, akik majd a jövőben is készek a cselekvésre.
Mert hát mondhatjuk, hogy ugyanúgy teltek az ünnepi napok akárcsak egy éve ilyenkor, csak közben éreztük, hogy a feldíszített ablakokon kinézve épp a szemünk előtt alakul át az egész világ.
Ne kínozzuk magunkat, az illúzióink megmaradnak, az ember már csak így van összerakva. A mostani remek időszak arra, hogy új illúziókat keressünk, csak ezek most legyenek olyanok, amelyek egy picit a valóságba is átültethetők, amelyek a mi illúzióink és nem mások által ránk tukmáltak.
Idehaza mi pedig egy kicsit örüljünk neki, hogy nálunk Magyarországon ez még mindig lehetséges. Itt még megmaradt valami azokból a „régies” eszmékből, amelyek nem vezetnek végzetes utópiákhoz. Itt még a többségben van realitás: van olyan, hogy tiszteljük a szomszédot, hogy nem a politikai csatározások töltik ki mindennapjainkat, hogy nem sodor el magával a káosz, nem mos ki mindent magából, ami valaha volt és működött. Itthon lehet és van is mire építkezni.
Idén kiderült, hogy mi magyarok nem akarunk ezekhez az Európában teret nyert valóságmentes illúziókhoz simulni, amelyek nem többek szimpla légvárnál. Mi inkább megmaradunk itthon a Nyugatról nézve "ósdi" identitásainkkal, szabályainkkal. Mi maradunk itt Európa közepén 2016-ban is a valóságban. A saját tanulságainkat levonva elengedjük a korszakhatárt jelölő 2015-t és annak minden baját.
Káoszmentes új évet kívánok mindenkinek!