Minden reggel, amikor látom a közösségi médiában, hogy már csak ennyi és ennyi nap van hátra, miközben kavargatom a kávém, beugrik egy emlék. Még ifjúkorom hajnaláról.

Szórólapok a városban. Kis matricák kiragasztgatva. Fekete-fehér, apró lapocskák. Villanypóznára, telefonfülkére, buszmegállóba.

„Ne szavazzunk senkire!” „Minden politikus egyforma.” „Semmi hatalmat senkinek!”. Alatta: Budapesti Anarchista Csoport. (BACS).

Aztán persze mind elmentek a fülkéhez a szavazás napján és beikszelték: SZDSZ.

Na de most nem erről az embertípussal akartam igazából foglalkozni, hanem azzal, akinek egyik párt sem jó.

Igen, van ilyen. Ilyen ember létezik.

Egyik ezért nem tetszik, a másik azért nem, ebben bizonytalan, a Fideszben meg kicsit csalódott, mert a helyi önkormányzati képviselő csalja a feleségét, és a 444 lehozta egy cikkben, hogy Orbán ugyanarra a székre állt fel két különböző rendezvényen is. Ő „nem megy el” szavazni. Ő „nem támogat” szavazatával senkit.

Soraim hozzád szólnak, ha ilyen vagy. Ha ez a leírás rád illik.

Figyelj, ez nem a Megasztár!

Nem arról van szó, hogy egyik versenyző sem illik érzékeny / művelt / igényes stb. ízlésedhez. (Ezt még meg is érteném.) A Megasztárnál, ha nem szavazol, ha nem követed, ha figyelmen kívül hagyod, valaki nélküled is megnyeri – ahogy a 3-i választáson is –, de az nincs befolyással az életedre. Ha Romano Leoncio nyer, és nem Kesztyűs Márk, attól még az utcád nem változik meg, és a jövedelmed sem lesz több, vagy kevesebb. Ellentétben ezzel a választással.

Itt is mindenképp nyer valaki, de az befolyással van a sorsodra. És a mienkére is.

Szavazz arra, aki szerinted a kisebbik rossz. Arra, aki a legtöbbet adja meg az idealista lelkednek. Csalódtál a Fideszben? Ok. Akkor leveszed a követést a Szíjjártó oldaláról, de a migráció, az ukrán háború, vagy a gázszámlád nem játék.

Az utcád közbiztonsága, a gyereked élete és neveltetése, a kultúrád túlélése forog kockán. Itt most tényleg a magyarság sorsa a tét, és teljesen lényegtelen, hogy melyik popsztárral volt közös fotója valakinek, vagy hogy túl nyuggeres-e valamelyik hirdetés a youtube-on, bezzeg meg a Bödőcs, az vicces. (Mondjuk szerintem rohadtul nem.)

Egy gondolat.

Tízezer éven át soha nem fordult az elő, hogy országrészek-tartományok sorsa, kereskedelmi útvonalak és egyezségek, hadjáratok és városalapítások, katonai szövetségek és tudományos intézetek, monetáris politika és szövetségkötések azon múltak volna, hogy az uralkodónak kellőképpen jól áll-e a nadrágja, és nem boomer-e, melyik plázában vásárol és tudja-e a legújabb slágert, amit a cipészinasok fütyülnek.

Vajon III. Béla, Oroszlánszívű Richárd, Atahualpa, Ceasear, Ögödej, II. Szulejmán, Amenhotep vagy Caracalla boomer volt avagy nem volt boomer?

Az élet nem így működik, és aki azt állítja, hogy igen, és neked eszerint kéne nézni a világot, az hazudik, és a létezés törvényeit tagadja.

„Nekem egyetlen párt sem tetszik”.

Ha éhes vagy, s nem ettél napok óta, akkor nem azt mondod, hogy nem tetszik a választék a boltban, hanem leveszed a polcról és eszed azt, ami életben tart. Mert itt most ugyanúgy a túlélés a tét.