Mint arról a 888.hu is beszámolt, osztrák szomszédainknál egy Amir névre hallgató iraki bevándorló 2015 decemberében megerőszakolt egy 10 éves fiút egy Bécs melletti uszoda öltözőjében. A pedofil a rendőröknek nem tagadta a bűncselekményt, amit „hibának” nevezett. Azzal védekezett, hogy több hónapja nem volt lehetősége szexuális életet élni, így kénytelen volt közösülni a gyermekkel. „Ellenállhatatlan késztetést” érzett.

A sztori azonban csak ezután vett megdöbbentő fordulatot, amikor a helyi bíróság 6 év letöltendő (egyébként enyhe) ítéletét követő fellebbezés eredményeként az osztrák legfelsőbb bíróság felmentette a férfit a kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak vádja alól.

Nos, van olyan eset amikor egy erőszakos bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Itt azonban a tettes beismerő vallomást tett, nem tagadta, hogy análisan közösült a kiskorúval.

A felmentő ítélet indoklása azonban a következő: a nyelvi különbségek következtében (az iraki nem beszél németül) az elkövető nem tudhatta, hogy az áldozat beleegyezett-e a nemi aktusba és esetleg úgy vélhette, hogy a gyermek is közösülni szeretne (!). Azaz az eljáró bíróságnak, pontosabban az ügyésznek, azt kellett volna bizonyítania, hogy az elkövetőnek világosan tudtára adta a 10 éves fiú, hogy nem akar részt venni az erőszakos szexuális aktusban. A legfelsőbb bíróság számára e tekintetben nem voltak elég „meggyőzőek” a gyermek testén talált fizikai bántalmazást igazoló nyomok, például az anális sérülések, amelyeket a helyi gyermekkórházban kellett ellátni, vagy a súlyos depresszió és poszttraumás stressz, amiben a kisfiú azóta szenved.

És akkor megérkeztünk ismert univerzumunk határára. Hiszen azt hittük itt a jóléti Európában a pedofil nemi erőszak olyan bűncselekmény, amit nem kell megmagyarázni – mint 100 évvel ezelőtt a nemi erőszak női áldozatainak, hogy nem, nem viselkedtek „kihívóan” az erőszaktevővel szemben és nem hordtak „túl rövid szoknyát”, ami esetleg „felhívásként” hatott az elkövetőre stb.

Az osztrák liberális bírók és a multikulti emlőjét szopogató értelmiség pontosan így löki bele az öreg kontinenst a szakadékba, amit közös erővel, közel 70 évig vakargattunk a barbarizmusból kifelé.

Lehet itt Trumpozni, Le Penezni, UKIP-ezni, elsősorban nem a radikálisok veszélyeztetik a nagybetűs nyugatot, hanem a vak, kozmopolita liberalizmus. Akik inkább felmentik az elkövetőket, agyonhallgatják az erőszakos bűncselekményeket, csak nehogy azoknak legyen igazuk, akik pontosan az ilyen események kockázatára figyelmeztettek bennünket az elmúlt években.

Szóval kedves osztrák bírák, hajoljatok már le a szappanért, szegény Amir most már több mint egy éve türelmetlenül vár.