Obama elnököt nagyszerű szónoknak tartották. Híveit az sem zavarta, hogy egyetlen beszédét sem mondta olvasógép nélkül, így jobb kifejezés lett volna a nagyszerű olvasó kifejezés. Elnöksége elején néhányszor be is égett, mikor nem a közönségnek szánt mondatokat is felolvasta. Úgy látszik Clintonné mindenben követi Obama hagyományát – kivéve talán abban, hogy nem afroamerikai férfi –, így ő is képtelen papír nélkül beszélni. Egyetlen poén, egyetlen replika sem jön ki a szájából, amit nem írtak meg előre. A rossznyelvek szerint ha lehetőség engedné, hátrafordulna és tanácsadóitól azt is megkérdezné, hogy nevethet-e. Még baloldali körökben is élcelődtek rajta, igazából olyan, mint egy élő elnökjelölt-robot.

A vitán kétségtelenül összefüggően el tudta mondani üzeneteit, azonban aki látta vitát, figyelhette hogy folyton az előtte levő papírra, vagy tabletre pillant, és onnan olvassa fel válaszait, poénjait. A tablet valószínűbb, mert így folyamatosan lehet akár élőben reagálni az eseményekre. Az elnökjelölti vitáknak persze nagy a jelentősége és arra szóról szóra felkészítik a jelölteket, így van ez minimum Nixon óta. Az elnökjelöltek képesek bármilyen kérdésre, az előre megbeszélt panelt elmondani. Clintonné esetében felolvasni.

Feltűnő volt, hogy Trump ezzel szemben spontán volt, aminek persze megvannak a veszélyei, ennek ellenére jó néhány poénja ült, és jó néhányszor sarokba tudta szorítani Clintonnét.

Talán egy amerikai elnöknek nem kell tudnia jól szabadon beszélni, talán egy amerikai elnök egész életében csak olvashat, az elnöki vitán azonban ez nem normális viselkedés. Ez Clintonné sunyulásából is látszott. Hihetetlenül betanult módon, alig észrevehetően olvasott. El akarta rejteni a nézők elől, azt a benyomást akarta kelteni, hogy ő ezeket mind tudja. Muszáj, hogy így legyen, mert ha nem, az elnökjelölti vitát akár olvasási versenynek is lehetne nyilvánítani. Annak adni az elnöki pozíciót, aki a legszebben tudja felolvasni az magyarul az „Anyám tyúkját”, már valódi kihívást jelentene az amerikai elnökjelölteknek.

Ha az önálló véleményalkotási képességek is számítanak, akkor bátran szavazzunk Trumpra, ha azonban kimondottan titokban olvasási versenynek tekintjük az amerikai elnökválasztást, ne habozzunk és szavazzunk Clintonnéra. Azt biztosan ő nyerte.