Ahogy arról már beszámoltunk, bár 20 évvel ezelőtt még nem volt számottevő a keresztények száma Afganisztánban, most 5000–8000 keresztény lakost tartanak számon, akik ki vannak szolgáltatva a tálib uralomnak. Az ország kis keresztény közössége az üldöztetéstől és akár a haláltól is tart a tálib uralom alatt, mivel az iszlamista harcoscsoport azóta, hogy augusztus elején szinte az egész országot elfoglalta, megszilárdította hatalmát.

Az afganisztáni keresztények száma becslések szerint 10 és 12 ezer között van – írja az International Christian Concern (ICC) érdekképviseleti csoport. A közösség régóta titokban gyakorolja vallását a muszlim többségű társadalomban élők kulturális nyomása és az iszlám törvények szerinti hitelhagyás tilalma miatt. A keresztények és más vallási kisebbségek Afganisztánban széles körű elnyomásnak voltak kitéve a tálibok korábbi uralma alatt, 1996 és 2001 között. A kormány szigorú iszlám törvényértelmezése azt jelentette, hogy a nem muzulmánokat gyakran kemény büntetéssel sújtották, például nyilvános kivégzéseket, korbácsolást és végtaglevágást hajtottak végre.

Miután az Egyesült Államok és a koalíciós erők 2001-ben megdöntötték a tálibok által vezetett kormányt, az afganisztáni keresztény közösség tagjainak száma növekedni kezdett. Számos afgán keresztény úgy döntött, hogy megváltoztatja vallási hovatartozását az igazolványában, hogy az jobban tükrözze személyazonosságát.

Voltak példák arra is, hogy egyszerűen szembeszálltak a saría törvényekkel. Egyikük, Ansarullah Mawlavezada, az afgán legfelsőbb bíróság bírája Bibliát tartott a kezében Kabulban, 2006. március 19-én. Az Afganisztánra nehezedő nemzetközi nyomás fokozódott egy olyan ember ügye miatt is, akit halálbüntetéssel sújtottak volna az iszlámról a keresztény vallásra való áttérése miatt. Abdul Rahman perére a szabadság próbájaként tekintettek Afganisztánban, ahol a vallás négy évvel a fundamentalista tálib rezsim megbuktatása után is szorosan kezében tartotta a társadalmat.

A tálibok azonban megbuktatták az USA által támogatott kormányt Kabulban, és kikiáltották az Afganisztán Iszlám Emirátust, így az ország keresztény közössége attól tart, hogy a tálibok 2001 előtti uralmát jellemző elnyomás visszatér. Az, hogy a tálibok átvették Afganisztánt, „pusztító következményekkel jár” a keresztényekre nézve nemcsak az országban, hanem az egész régióban – mondta az Open Doors USA vezetője, David Curry. „A vallás szabad gyakorlása valószínűleg a kihalás felé közeledik” – olvasható közleményében. „A tálibok ismertek a saría törvények rendkívül szigorú értelmezéséről. Irányításuk alatt a nőket súlyosan elnyomják, gyakoriak az erőszakos támadások, és az iszlámtól elszakadó embereket különösen fenyegeti a kínzás és megölés veszélye.”

Samuel, az Open Doors helyi igazgatója, akinek teljes nevét biztonsági okokból elhallgatták, hozzátette, hogy a tálib uralom „abszolút veszélyes” az afgán keresztényekre nézve. Azt mondta, hogy „szinte lehetetlen lenne kereszténynek lenni ebben az országban” most, amikor a tálibok átvették a hatalmat.

Bár a tálibok „teljes amnesztiát” ígértek politikai ellenfeleiknek, sok keresztény attól tart, hogy továbbra is célpontként tekintenek rájuk, miközben a tálib harcosok Kabul és más városok utcáin járőröznek. Az egyik keresztény vezető azt mondta az embereknek, hogy maradjanak a házukban, mert most túl veszélyes kimenni.

Sok keresztény állítólag a hegyekben található településekre menekül, hogy megpróbáljon elrejtőzni a tálibok elől. A tálib uralom más ellenzői, köztük az amerikai szövetségesek is, bujkálnak, mivel a jelentések szerint a tálibok követik őket.

A tálib fegyveresek házról házra járnak, sőt le is szedik az embereket a tömegközlekedési eszközökről, ha azzal gyanúsíthatók, hogy keresztények vagy a tálib uralom ellenzői.

– mondta dr. Rex Rogers, a SAT-7 észak-amerikai elnöke. „Hihetetlenül veszélyes az afgánok számára, ha bármi, ami keresztény, a telefonjukon van. A táliboknak mindenhol vannak kémjeik és informátoraik. ”

Az afgán keresztények gyermekeik biztonságát is féltik, miután a tálibok vezette kormány kulturális bizottsága nemrégiben tett nyilatkozata szerint a cél az, hogy „felszámolják a vallástalanság tudatlanságát” azzal, hogy a nem muszlim lányokat kínálják menyasszonyként a tálib harcosoknak, és a nem muszlim fiúkat katonaságra kényszerítik.

Miközben az Egyesült Államok és más országok afganisztáni menekültek ezreinek befogadására készülnek, a hitközpontú csoportok sürgetik a kormányokat, hogy segítsenek a kiszolgáltatott keresztényeknek. A kanadai kormány a múlt héten közölte, hogy különleges programot hoz létre az „üldözött vallási kisebbségekhez” és más sérülékeny csoportokhoz tartozó menekültek számára.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága (USCIRF) az év elején felszólította a külügyminisztériumot, hogy jelölje meg a tálibokat „különös aggodalomra okot adó egységként”, a vallásszabadság megsértése miatt, ami szankciókat vonhat maga után. Nadine Maenza, az USCIRF elnöke elmondta, hogy a tálibok hatalomátvétele „a lehető legrosszabb fejlemény a vallási kisebbségek számára”, hozzátéve, hogy ezek a közösségek „most közvetlen veszélyben vannak” a tálib uralom alatt.