Ahogy arról olvashattak, Joe Biden amerikai elnök arra kérte az Egyesült Államok választópolgárait, hogy „védjék meg az abortuszhoz való alapvető emberi jogot” a novemberi félidős kongresszusi választások során, ha az amerikai legfelsőbb bíróság időközben eltörölné a művi terhességmegszakítást legalizáló 1973-as ítéletét. Az ügy előzménye, hogy a Politico nyilvánosságra hozta az alkotmánybíróságként is működő washingtoni székhelyű szövetségi Legfelsőbb Bíróság egyik konzervatív tagjának, Samuel Alito bírónak tulajdonított, nem nyilvános, de kiszivárgott 98 oldalas véleményét, amelyben az abortuszhoz való általános jog eltörlése mellett érvel.

Megjegyzendő, hogy az 1973-as un. Roe kontra Wade határozat egy olyan trimeszteri rendszert hoz létre, amelynek során az állam érdeke, hogy a baba méhen belüli életének védelme csak a terhesség harmadik trimeszterében jön létre. Ennél is fontosabb, hogy Roe úgy véli, hogy az államok nem tilthatják be az abortuszt a magzati életképesség előtt, nagyjából az első trimeszter végén, körülbelül a 23. hét előtt.

Biden elnök azt is hangsúlyozta a napokban, hogy „a nő joga a választáshoz alapvető fontosságú”.

Ez azonban nem volt mindig így.

Az 1980-as évek elején Biden delawarei szenátorként igencsak más véleményen volt. 1982-ben aláírta az Orrin Hatch szenátor által javasolt módosítást, amely a Roe kontra Wade ügyben hozott ítélet megfordítására irányult.

„Az abortuszhoz való jogot ez az alkotmány nem biztosítja.” – volt olvasható az általa is jegyzett módosításban.
„A Kongresszus és több állam egyidejűleg jogosult az abortuszok korlátozására és betiltására. Abban az esetben, ha az állam törvénye szigorúbb, mint a Kongresszusé, az adott állam törvénye az irányadó.”
A Szenátus Igazságügyi Bizottsága, amelyben Biden akkor tag volt, 10-7 arányban megszavazta a határozatot.

A New York Times egy akkoriban megjelent cikke Bidenre hivatkozott, aki azt mondta, hogy nehéz volt a döntés, és római katolikusként nem volt biztos benne, hogy „joga van ráerőltetni” véleményét az országra, de végül a javaslat mellett szavazott.

A Politico által kiszivárogtatott tervezet nem végleges, a hír kellően felborzolta a kedélyeket a novemberi választások előtt. John Roberts főbíró kijelentette, hogy vizsgálatot rendel el a dokumentumtervezet kiszivárogtatásával kapcsolatos, szerinte „kirívó bizalomtörés” ügyében.

Ahogy arra korábban rámutattunk, 1857-ben az amerikai Legfelsőbb Bíróság megtartotta a hírhedt Dred Scott kontra Sandford tárgyalást, amely arról szólt, hogy az afroamerikaiak nem személyek, és így nem perelhetnek. A német nürnbergi törvények az 1930-as években gyűlölködően kijelentették, hogy a zsidók nem személyek, és így nincsenek törvényes jogaik. Mindannyian tudjuk, hová vezetnek ezek a szörnyű elvek. Egy olyan háborúhoz, amely több amerikait ölt meg, mint az összes többi háború együttvéve, egy katasztrofális méretű holokauszthoz.

Van-e erkölcsi bátorsága az igazságszolgáltatásnak ahhoz, hogy az anyaméhben lévő csecsemőket személyként ismerje el? Kétséges, bár Alito bíró úgy tűnt, hogy ebbe az irányba halad. Egy ilyen nyilatkozat gyakorlattá válása egyszer és mindenkorra lezárná a vitákat a tengerentúlon.

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.