Miniszterelnöksége rögtön, 2004 őszén a határon túli magyarok elleni uszítással kezdődött, emiatt 2004. december 5-én hosszú időre elbukott nemzeti ügyünk, a kettős állampolgárság ügye. És miközben akkor saját nemzettestvéreink ellen próbálta hergelni az anyaországiakat, alig egy évtized múltán muszlim idegenek befogadására biztatja a magyarokat! Az erdélyi vagy felvidéki magyarok nem, de egy afgán vagy szír migráns igen!? Akkor „23 millió románozott” a baloldal, a munkahelyeket „féltette”, de a szírek jöhetnek – nemhogy munkát elvenni, hanem Gyurcsányt még az sem érdekli, ha esetleg terrorista van közöttük!

Gyurcsány zavaros és követhetetlen személyiségét jól mutatja, hogy 2005 elején a szaúdi labdarúgó-válogatottat azért „arab terroristáknak” nevezte, amikor pedig semmi helye nem lehetett egy ilyen ostoba megnyilvánulásnak, sőt éppen ezzel hozhatott volna terrorveszélyt az országra! Most pedig, amikor permanens terrorveszély fenyegeti Európát a megélhetési népvándorlással összefüggésben, jópofának vélt szelfiket posztol a közösségi oldalán, a házába befogadott muszlimokkal…

És miközben idegenek befogadására biztat, azért 2006 júniusában, a hazugságokkal, adócsökkentési program ígéretével megnyert választás után, amikor számon kérték rajta a váratlanul bejelentett adóemeléseket, ezt találta mondani a magyar vállalkozóknak: „El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!” Aki tehát itt van, magyar, az menjen, az erdélyiek pedig ne, de a muszlimok jöjjenek!

Gyurcsány hazugságokkal nyert 2006-ban. Még 2005-ben ötéves adócsökkentési programot fogadtatott el a parlamenttel, majd 2006 nyarán a cinikus „Új Egyensúly” programmal olyan adóemelést, megszorítást zúdított rá Magyarországra, amely hosszú évekre megfojtotta a magyar gazdaságot, és így az unióban minket ért a leggyengébb, legkiszolgáltatottabb állapotban a 2008-as gazdasági világválság. Hosszú időre „Európa beteg embere” lettünk, miközben sorra lehagytak minket a régiós versenytársak…

Gyurcsány nagyüzemi szintre kapcsolta az állami korrupciót, például a szükségesnél legalább kétszer drágább autópálya-építések a PPP-beruházásnak mondott lopásokkal rendre a maszopos, szadeszes haverok zsebét tömték tele. Maga Gyurcsány Őszödön költségvetési trükkök százairól beszélt, és maga is beismerte, hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Mindannyian emlékszünk a Weiszenberger-videóra, a lebukott Zuschlagra, vagy arra a BKV-t „felügyelő” Hagyó Miklósra, akit Gyurcsányék 2010-ben a főpolgármesteri székért is elindítottak volna… Ezeket a kisszerű, tolvaj figurákat – a baloldal szépreményű „ifjú törökjeit” – azonban néhány év alatt elemésztették a korrupciós botránysorozatok, amelyek egyébként az egész Gyurcsány-korszakot jellemezték.

A baloldal nyolcéves kormányzása – melyből Gyurcsány öt évet volt hatalmon – gazdasági, szociális és morális válságot idézett elő. Az államadósság a 2002-es 52 százalékról 2010-re 80 százalék fölé emelkedett, a 2009-ben hét (!) százalékkal zsugorodó gazdaság már-már a „görög úton” robogott. Gyurcsányék kurtították a közszférában dolgozók béreit, csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét, ellehetetlenítették a 2006 után már jórészt jobboldali vezetésű önkormányzatokat, növelték a vállalkozások adóit. Veszélyes kapkodásokba kezdtek az egészségügyben, bizonytalan állapotokat teremtve; vizitdíjat vezettek be, noha ez nem szerepelt a választási programjukban. Miközben Gyurcsányt nem érdekelte, hogy tönkreteszik a kis- és közepes vállalkozásokat, a fideszes kezdeményezéseket – például a kormánytagok fizetésének csökkentésével vagy a bankok közteherviselésével kapcsolatban – rendre félresöpörték. A gyurcsányizmus megbocsáthatatlan lakáspolitikája és megszorításai súlyos szerepet játszottak abban, hogy hazánkban elszabadult a devizahitel-pokol. A 2006-os őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése pedig – mint másnap az államfő fogalmazott – „morális válságba sodorta az országot”. Gyurcsány persze nem volt hajlandó lemondani, hanem még éveken át játszhatta a szenvedélyes reformer hazug szerepét…

Ott volt 2006. október 23-ika, forradalmunk gyalázatosra sikeredett ötvenedik évfordulója is. A Fidesz megemlékezése után számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott ártatlan magyar embereket, majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel az ÁVH-it időző rendőri túlkapásokat leplezzék. Gyurcsány blogjában 2006. október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. Gyurcsány egy aljas, cinikus provokátor, de mit is várjuk erkölcsileg egy olyan kormányfőtől, aki 2006 szeptemberében, az MTV-székház ostroma során közvetlenül, törvény által nem felhatalmazva osztogatott – rendészeti szempontból is feleslegesen – utasításokat a rendőrségnek? A közpénzből fenntartott rendőrség a közpénzből fenntartott tévészékházat nem védte meg, az ugyanis randalírozók szabad prédája lett. A szomorú történések legfőbb politikai felelőse Gyurcsány Ferenc.

Ne feledjük, ez az a Gyurcsány, akinek már üzletemberi meggazdagodása körül is sok a kérdőjel; de az Altus zavaros múltját már sokan boncolgatták, a cég születésének furcsa körülményei és a KISZ-vagyon elpárolgása között összefüggéseket keresve. Mint ahogy azt is, hogy a dörgedelmes hazugságbeszédek szónokának miniszteri, majd miniszterelnöki időszakában a volt ifjúkommunista pajtások és korábbi cégtársak sorra kapták az MSZP–SZDSZ koalíciótól a jól fizető pozíciókat és megbízásokat, az egyetlen közös nevező pedig ezekkel a haverokkal mindig az Altus volt. Na ez a cég, a Gyurcsány Ferenc százszázalékos tulajdonában álló Altus egy nemzetközi konzorcium tagjaként – várhatóan több millió eurós keretösszegért cserébe – éveken át vizsgálódhat a Brüsszelből érkező kohéziós pénzek felhasználása körül. Ők fogják ellenőrizni 2020-ig az operatív programok tervezési szakaszát, és Dobrev Klára szerint a „jó” és „rossz” tapasztalatokat szeretnék majd megosztani a Juncker vezette Európai Bizottsággal.

Az emiatt idén tavasszal kirobbant botrány egyből felvetette a bujtatott pártfinanszírozás gyanúját. Azzal ugyanis, hogy az Európai Bizottság az ellenzéki pártvezér cégét látja el megbízással, sokak véleménye szerint lényegében a DK kistafírozásában vállal ördögi szerepet. Itt elvileg arról lenne szó – ha beigazolódik az egyes bírálók szerint nem minden alapot nélkülöző feltételezés –, hogy a 2014-ben államilag 170 millió forinttal támogatott párt további jelentős összegekhez juthat, és így brüsszeli finanszírozással folytathatná gyűlölethadjáratát Magyarország és a magyar emberek ellen.

Mert ne feledjük azt az ámokfutást, amit a DK képviselői – mint általában a baloldal –Brüsszelben művelnek! Folyamatosan hátba támadják saját hazájukat az idegen érdekek kiszolgálása érdekében. Így például Niedermüller Péter, DK-s európai parlamenti képviselő szemében Magyarország migránsválság kapcsán tanúsított magatartása, határozott fellépése nem több, mint „a nemzeti önzések politikája”. Az elmúlt néhány hónap is jól mutatja, hogy e párt EP-képviselői nem a magyar emberek, hanem Soros György és a hozzá hasonlók érdekeit szolgálják! És mind, egytől-egyig a bukott Gyurcsány kottájából játszanak, mintha saját belföldi sikertelenségüket is próbálnák kompenzálni.

Az elmúlt napok legfrissebb fejleménye pedig az, hogy ismét elnyert egy brüsszeli pályázatot az Altus, Gyurcsány Ferenc cége ugyanis ezúttal a lengyel fejlesztéspolitikát vizsgálhatja 2020-ig nagyjából 400 ezer euróért, vagyis 120 millió forintért, a cég pedig már meg is kötötte a szerződést az Európai Bizottsággal. A cég és a cégtulajdonos sötét múltján és a bujtatott pártfinanszírozás kérdésén túl a dolog pikantériája, hogy mindezt egy olyan országban teheti a magyar baloldalt történelmi lejtmenetbe juttató Gyurcsány, ahol az ottani baloldal gyakorlatilag megsemmisült, ugyanis az októberi lengyelországi választásokon az Egyesült Baloldal nem került be a lengyel országgyűlés alsóházába, a szejmbe.

És felmerül a kérdés, hogy vajon az Európai Bizottság regionális fejlesztésekért és várospolitikáért felelős főigazgatósága által hozott közbeszerzési döntések mögött van-e korrupció, és hogy ugyan mennyivel különbek a brüsszeli elvtársak, mint korábban Gyurcsány, akár üzletemberként, akár bukott miniszterelnökként?