Szemgödör nem marad szárazon, zakatol az emberi emberiesség parancsának engedelmeskedő, emberien emberi szolidaritás. Úgy befűtött a ballib a migránsvonatba, hogy már a masiniszták sem uralják a mozdonyt.

Azon az egyszerű problematikán gyorsan ugorjunk át – itt is csak érintőleg érintjük –, hogy az idegen csak akkor gyönyörű a ballib univerzumban, ha véletlenül sem erdélyi „román”, kárpátaljai „ukrán”, felvidéki „tót”, vagy vajdasági „rác”. Ballib kultúrkörön edződött polgártársaink, Facebook-megosztásaik tanúsága szerint, az irgalom élharcosaivá váltak, ők ma a fényestekintetű segítségnyújtás fekete öves bajnokai, akik csak akkor feledkeznek meg a szolidaritás alapvető emberi igényéről, ha határon túli magyarok kerülnek célkeresztbe.

Szegény Malina Hedvig is addig bátorkodott magyarul beszélni a tömbmagyarság szülötteként, míg jól meg nem verette magát, na ugye. Ha ne adj’ Isten kiderül, hogy a kormány iskolát, kórházat támogat Erdélyben vagy Kárpátalján, akkor a ballib  kommenthuszár csőcselék egymással összekacsintva teszi fel a kérdések kérdését: na vajon az Orsós, az miért is nyomja ennyire a lóvét a románoknak? Hát a szavazatért, no meg a klientúrája miatt, hát mi másért – jön is sebtiben a kacsintós válasz.

A kétarcú ballibera rövid ballibológiája után ugorjunk a tárgyra: hogyan lehet ezekben az ínséges balos időkben leszállítani a koncepciót maradéktalanul kiszolgáló propagandaanyagot.

Kezdjük az alapoknál:

Ütős, orientáló cím nélkül a Népszabadság gyurcsányistája olyan elveszett, mint a duty free shopban keresztbe álló szemekkel imbolygó Szanyi Tibor. Úgyhogy a címadásra mindenképpen nagyon ügyeljél. Üss a címmel.

A cikk címének valóságtartalma tökéletesen mellékes. A koncepció adott: üssön, csak ez a lényeg. Hogy valóban a kerítésen átbucskázva, határsértés közben szerezte-e sebét a migráns, vagy netán összebarátkozott társaival útközben, és a nagy haverságot megpecsételte a bicska, az tökéletesen mellékes. Te csak a célra figyelj, csak a célra fókuszálj.

A lényeg a hatás kiváltása, bármi áron. Brezsnyev sem volt soha olyan okos, mint amennyire a Népszabadság fényesre ajnározta altesttájékon, tehát ezen igazán ne akadj fenn. A hagyomány, az hagyomány.

Mutasd be munkáját, érzékenyülj el, de leginkább Önnön nagyszerű cikkedtől dobj majd hátast, hiszen ha csak pár órára, de aktív részese lehettél egy hatalmas, önzetlen, nyilvános maszturbációnak. Arról nem is beszélve, hogy a cikkecskéd tízezernyi ballib szavazóban erősíti majd meg a sátáni gonoszságig elvetemült, alkar-vagdosó, sebeket okozó kormányról alkotott képet.

Ma sem éltél hát hiába: könnycsatorna itt nem maradhat szárazon!

Ettől igazán emberi lesz, látszik majd, hogy lelkileg teljesen bevonódott ember készítette, aki, ha csak egy órára is, de mélyen átélte az önzetlenség böjtecsabai magasságait.

Laza mozdulattal hagyd figyelmen kívül, hogy a doktornő áldozatvállalása bizony nem csupán játék és mese, felebaráti alturizmus és segtségnyújtás, de arra szigorúan csak felületesen, óvatos említéssel térj ki, hogy a migránsok közül valaki ellopta a doktornő összes pénzét és minden iratát.

Arra nagyon ügyelj, a lopás ne legyen hangsúlyos, a tények csak összezavarnának téged és az olvasót is, erre pedig aztán igazán semmi szükség nincsen. A lopás megemlítését követően gyorsan térj vissza mások önzetlen áldozatvállalás témájához, és ahhoz, amit te ebből koncepcionálisan ki tudsz hozni: a zabolázatlan orbánozáshoz.

Így kell csinálni, mutatjuk:

Idézz teljes anonimitásban olyanokat, akik egyszerű állampolgárként életüket és vérüket adják, szemben a gonosz rezsimmel, mely összevagdossa az illegális határsértők karjait. Ne törődj azzal, hogy ilyen idézeteket százszámra tud írni bárki, aki ismeri az ábácét. A mondatok valóságtartalma továbbra is huszadrangú.

Lassan minden összeáll az igazi, mély dráma megmutatásához: láttuk a doktornőt, akinek áldozatvállalása tőled teljesen függetlenül valóban példaértékű immár hetek óta, ez pipa. Utaltál arra is, a Keleti aluljáró népe önzetlenül segíti a kelet népét, ez is pipa.
Na, most kell bevinni a mélyütést úgy vizuálisan, mint szövegileg.

Arról mélyen hallgass, hogy a zöldhatáron átszökni nem bevett módja a menekülésnek, hiszen erre találták fel a mi civilizációnkban a határátkelőt, és az ott azonnal beadható menedékkérelmet. Kussolj arról is, hogy ha ezt a sziki-szökevény játékot játszanád mondjuk a magyar-ukrán határon, úgy lekapcsolnának, hogy a határsorompó adná a másikat. Ezt meg se említsd.
Ahogy azt se feszegesd, hogyan született ez a seb. A koncepció az, hogy Orbán személyesen nyiszatolta a rozsdás bökővel a szerencsétlen migráns karját, míg jókora sebet nem ejtett rajta. Bontsd hát ki ezt a koncepciót a legerősebb képekkel és a legdirektebb utalásokkal, ne állj meg félúton, a migránshaverok sem teszik.

Kitaláltad a koncepciót, és sziklaszilárd magabiztossággal vezetted végig rajta az olvasót. Immár mindenki tisztán látja, akinek szeme van az érzékenységhez, hogy az embertelen kerítés áldozataira személyesen vagdosott fájó, élethosszig tartó mementókat az ördög földi kebelbarátja, Orbán Viktor.

Mindezt azonban még mindig meg lehet fokozni. Ha a doktornőben van még valami plusz, amit a páratlan – és személyedtől teljesen független – áldozatvállalásán túl el tudsz rabolni, ki tudsz belőle sajtolni, ne legyél rest megtenni. Így, ni: