„Nem szoktam ezzel villogni, mert nem túl menő, de az az igazság, hogy nekem tényleg soha semmi nem sikerül. Egészen pontosan: ha én valamilyen szervezetben, csapatban, intézményben részt veszek, az rövidesen elbukik, bekrepál, feloszlik. Néhány hónap után betiltották az iskolaújságot, amit szerkesztettem; miután felvettek oda, egyből meg is szűnt a gimnáziumi kórus; azonnal szétesett több párt, amikor érdeklődést mutattam irántuk; a rovatnak, ahol újságírni kezdtem, másfél éven belül már hűlt helye volt, de sikerült egy több éve futó tévéműsornak is örökre megszűnnie, röviddel azután, hogy én kezdtem vezetni. Sőt, azzal a lendülettel a komplett köztévé is megszűnt médiumnak lenni. A Centrum csoportnak, a Humanista Mozgalomnak annyi is elég volt, hogy a közelükbe merészkedtem, máris feldobták a pacskert, és se szeri se száma a civil szervezeteknek és kezdeményezéseknek, amelyek az én lelkes közreműködésem dacára/mellett/miatt murdeltek meg. Percek alatt megölök amúgy sikeres tüntetéseket, előadásokat, műsorokat, a puszta jóindulatú jelenlétemmel. Elég szar érzés“ – írja paprikakinga a Facebookon.

Persze, lehet, hogy paprikakinga reakcióidejével van baj, mindig akkor érkezik, amikor már a tust húzzák a döglött ló fölött.

De én inkább arra tippelnék, hogy a paprikakingák ölik meg az ellenzéki/civil/független/ésatöbbi kezdeményezéseket. Egy feszt jár a szájuk, nem bírnak csendben ülni, és kivárni, amíg szót kapnak. Zajonganak. Lepcseskednek. Fossák a szót. Telekiabálják a közösségi tereket. Betolakodnak a középpontba, az ügyek elé helyezik személyüket, annyira képviselik az eszmét, hogy az már csak róluk szól, szelfipolitizálnak. Oszt' csodálkoznak, ha a normálisabb elvtársaik elhúzódnak tőlük, kocsmában is elviselhetetlen ez a típus.

Nem mintha túlságosan érdekelne a dolog, egyetlen megélhetési álcivil agitátornak sem vagyok a bőrrokona, de egy jegyzetet megért, hogy értsük, miért átkozzák egymást így az ellenzéki/civil/független/ésatöbbi szervezetek: „Lépjen be hozzád a paprikakinga!“

Mert átkozzák egymást, hajjaj, ez ilyen magyar ballib sajátosság, mondhatni, hagyomány, jobban gyűlölik egymást, mint a kormányt.