Mindenki látja, aki nézi a híreket, hogy mi történik ma az Egyesült Államokban. Miután az intézkedő rendőr által lefogott fekete férfi – akiről utólag megállapították, hogy szívrendszeri zavarai vannak, valamint drogot is találtak a szervezetében – meghalt, olyan mértékű lett a felháborodás és a tiltakozás, oly módon egekbe szökött a humanizmus, hogy ATM-eket rángatnak ki a falakból Minneapolisban. Minden bizonnyal azért, hogy a pénzt szétosszák a szegények közt. (A szórakoztatóelektronikai cikkek is jól fogynak ilyenkor a betört kirakatokból, mert így demonstrálnak a szabadságharcosok a fehér elnyomás ellen.)

Lángoló házak, üzletek, kirabolt szupermarketek és kisboltok. (Egy videón látható, amint a randalírozók az Antifákkal karöltve agyonvernék egy boltost, mert az meg akarja akadályozni a boltja kifosztását.) Mi lehet ennek a hátterében? Nem politikai-ideológiai szempontokra gondolok most elsősorban. Emberi és lelki szempontokra. Mi a radikális baloldaliság vagy a radikális liberalizmus? Mi az az Antifa?

Nos, az Antifa egyfajta krónikus önbizalomhiány. Mindegy, hogy miért gyűlölöd magad. Azért, hogy kövér vagy, vézna, vagy azért, mert fehér. Van egy ismert fotó, bizonyos időközönként felbukkan a közösségi portálokon. (Feltéve, ha jó csoportokban vagy és jók az ismerőseid. Ha nem, akkor nem került még eléd, és tiltva sem voltál a Facebookon, ami elég ciki.) A képen túlsúlyos nők mérlegeket törnek-zúznak, mert a mérleg emlékezteti őket a valóságra. És értelemszerűen a legtöbb beteg ember a valóságot, a külvilágot akarja megváltoztatni, nem saját magát.

Nos, a mérlegeken ugráló, és mérlegeket törő-zúzó nők önbizalomtrénerek egy Antifa-taghoz képest.

De egyáltalán, hogy a fenébe alakult ez ki? Hogy tudott létrejönni tömegszinten ez a lelkiállapot? Mert baloldali bujtogatók már a XIX. század végén is voltak, de még Kun Béláék idején is csak a bűnözők és a legalja réteg volt erre kapható. A többit kényszeríteni kellett.

Ki vagy mi lehetett a katalizátor?

Nos, a '60-as évek és a beatkorszak. A '60-as évek elhitette a tömegekkel, hogy a lázadás érték. A lázadás jó. Tehát tisztázzuk: nem a rossz dolgok elleni lázadás, nem a harcos önérdekvédelem, nem az, ha a káros dolgok ellen felemeljük a szavunkat, hanem maga a lázadás mint olyan, csak úgy önmagában. Mindegy, hogy van értelme vagy nincs. Mindegy, hogy jobb lesz tőle bármi is vagy sem. A lázadás jó. (Hányszor hallani nézhetetlen filmek vagy színpadi rendezések esetében is, hogy jó, jó, borzalmas, de legalább lázad.)

A természetes állapot az, ha mindenki a saját apját és anyját jobban szereti, mint egy vadidegen apját, anyját, a saját hazáját jobban szereti, mint egy idegen országot, és a saját gyökereit, kulturális identitását előtérbe helyezi az idegenek rovására. A '60-as évek hatására jött létre, hogy valaki direkt a sajátját szidja, a saját kultúrája ellen lép fel, és az ellenfélnek drukkol, mert szembe akar menni azzal, amit a többség képvisel.

Ez egy kóros lelkiállapot, és mint minden ilyen jellegű betegség esetén, sosincs vége. Az anorexiás még mindig kövérnek látja magát, bármennyire is sovány, az antifasiszta még mindig nácinak látja magát, bármennyire is hazaáruló.

A társadalom tehet bármennyi gesztust a „hátrányos helyzetűek” felé, neki sose elég, és még mindig nácinak látja.

Mivel korából adódóan a legtöbb Antifa-tag életében nem látott eleven nácit, így homályos elképzelései vannak, és biztos, ami biztos, tüzel mindenre. Nemzeti trikolór = náci, kereszt = náci, ki mered mondani amit, gondolsz vagy érzel és beszélni szeretnél róla, ezzel megsértve a politikailag korrekt dogmákat = náci. Köszönsz a lépcsőházban? Náci. A gyerekedet tisztelettudásra neveled? Náci. Minden egyes nap borotválkozol? Náci. Nem koszos a cipőd? Náci.

Az anorexiát szanatóriumban kezelik. Ez ugyanis egyfajta elmebaj. Egy Antifát is így kéne kezelni, és addig elzárni a társadalomtól.

Trump elnök most terrorszervezetnek minősítette az Antifát. Kérjük az orvostársadalmat, nyilvánítsa mentális zavarrá a radikális baloldaliságot, és lássa el BNO-kóddal. Az anorexiába ugyanis meg lehet halni, a szélsőbaloldaliságba pedig belepusztul a társadalom.