Ahogy arról a 888.hu is beszámolt, ötmillió új fegyverbirtokos van az Egyesült Államokban, soha nem látott mértékben vásárolnak maguknak fegyvert védelmet kereső fiatal fehér nők, a fekete fiatalok körében és a kertvárosi, családi házas övezetekben is megnőtt a kereslet. Összességében 170 százalékkal nőtt a fegyvervásárlási kedv a koronavírus-járvány alatt, az amerikai Nemzeti Fegyverszövetség, az NRA pedig arról számolt be, hogy mindennap ezernél több új beiratkozót regisztráltak az elmúlt hetekben, amit még korábban nem tapasztaltak.

Korábban a lövöldözéses tragédiák hatására (de főleg a 2012-es connecticuti incidens nyomán) az Obama-adminisztráció jelentősen szigorítani kívánt a fegyvertartáson. Az elnök ez irányú próbálkozásai eddig rendre kudarcot vallottak a törvényhozásban, ezért alsóbb szintű normákkal akart változtatni 2016-ban a fegyvertartási szabályokon, illetve bizonyos vásárlási és eladási korlátozásokat vezetett be.

Amerikában a fegyvertartáshoz való jogot a második alkotmánykiegészítés (1791) biztosítja. A második módosítás az Egyesült Államok alkotmánya szól: „Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.”

1939-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megvizsgálta az ügyet az Egyesült Államok kontra Miller ügyben un. kollektív jogi megközelítést alkalmazott, amely szerint az állampolgároknak nincs egyéni joguk fegyverek birtoklására, és hogy ezért a helyi, állami és szövetségi törvényhozó testületek rendelkeznek hatáskörrel a lőfegyverek szabályozására anélkül, hogy alkotmányos jogot érintenének vagy korlátoznának.

Ez a precedens közel 70 évig állt fenn, amikor 2008-ban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megvizsgálta a kérdést a Columbia kerület kontra Heller (07–290) ügyben. A felperes a Heller megtámadta az alkotmányosságát Washington DC kézifegyver tilalmat. 5-4-es szavazataránnyal született határozatában a főbírók amellett érveltek, hogy a második módosítás egyéni jogot biztosított az amerikai állampolgárok számára lőfegyverek birtoklására, és megsemmisítette a fővárosi kézifegyver-tilalmat.

Az Európai Unióban már régóta törekvések látszanak a fegyverviselés egységes szabályozásának bevezetésére. Az 91/477/EGK irányelv szól a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről. Az irányelv szabályozza a lőfegyverekre vonatkozó jogszabályok összehangolását, a fegyverek Közösségen belüli mozgására vonatkozó követelményeket. Bevezeti az úgynevezett „fegyverútlevelet” (az európai lőfegyvertartási igazolványt), mely a jogosult személyazonossága mellett a fegyver azonosítására vonatkozó adatokat, az engedélyező tagállami nyilatkozatot, a más tagállami bejegyzéseket, előzetes engedélyeket stb. A fegyvereket a direktíva tiltott lőfegyverek (A) engedélyhez kötött lőfegyverek (B) bejelentéshez kötött lőfegyverek (C) és egyéb lőfegyverek (D) kategóriákba sorolja. Az irányelvet módosította 2008/51/EK irányelv, mely több szempontból szigorította a korábbi szabályozást. Például az addigi 10-ről 20 évre emeli a fegyverekre vonatkozó információk nyilvántartásának megőrzési idejét. Számítógépes adatbázis létrehozását teszi kötelezővé melybe a lőfegyverekre vonatkozó szükséges információk megtalálhatók. Szorgalmazza továbbá a nemzetek közötti információcserét a tiltott kereskedelem és gyártás elleni hatékony küzdelem érdekében.

Magyarországon az Alaptörvény V. cikke rögzíti, hogy mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. A Büntető Törvénykönyv e körben kimondja, hogy nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Nem büntetendő továbbá az a cselekmény sem, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

A 2004. évi XXIV. törvény (ún. fegyvertörvény) mellett a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet és az 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet szabályozza a magánszemélyek fegyvertartását. (A magyar szabályozás az uniós szabályozás „A”, „B”, „C”, „D” kategóriáit alkalmazza.)

2012. március 5-én módosult a fegyvertörvény, könnyítések léptek életbe a fegyverek otthoni tartását, szállítását és kiadását illetően (például a fegyvertartási engedélyt már nem kell ötévente megújítani, hanem visszavonásig érvényes, egyszerűbb lett az új fegyver vásárlása, ha valakinek már van fegyvertartási engedélye, vagy egyszerűsödött az ideiglenes fegyverátadás adminisztrációja fegyvertartási engedéllyel rendelkezők között). Jelenleg – főszabály szerint – a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő személy kaphat engedélyt lőfegyver tartására, ha a rendőrség előtt az elméleti és gyakorlati jártassági vizsgát sikeresen teljesíti; emellett igazolnia kell, hogy a lőfegyver, lőszer tartásának a jogszabályokban meghatározott biztonsági feltételeivel rendelkezik. Attól függően, hogy milyen céllal szeretne valaki lőfegyvert tartani, további speciális szabályoknak kell megfelelnie. A legáltalánosabb a vadászati célú lőfegyvertartás, ehhez érvényes vadászjeggyel kell rendelkezni. Sportfegyvert az tarthat, aki igazolt sportlövő, és van érvényes rajtengedélye, az országos szakági sportszövetség pedig javasolja, hogy fegyverhez jusson. Gázriasztó fegyvert bárki engedély nélkül beszerezhet Magyarországon, ha azonban önvédelmi céllal magánál is akarja tartani, arra rendőrhatósági engedélyt kell kérnie.

Az Európai Unióban a legfrissebb becslések szerint 35 millió illegális lőfegyver van forgalomban, Ylva Johansson, az EU felelős biztosa szerint a korlátozó törvényeket nem minden uniós országban hajtják végre, EU-szintű cselekvési tervet tervez az egységes szabályok meghatározása érdekében. Bizonyos fegyverek jelenleg egyes országokban legálisak, másokban pedig tiltottak. Ennek érdekében a svéd biztos pontosabb adatokat követel az EU-államoktól, például az elkobzott vagy elkobzott fegyverek számáról a nyomozási eljárásokban és az ítéleteknél. A balkáni országokkal fennálló együttműködést szintén jobban össze kell hangolni. A Bizottság adatai alapján 2009 óta Európában 23 nagyszabású lőfegyver-támadásban összesen 341 haláleset történt. A német Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal szerint Németországban 2019 -ben csaknem 39 000 megsértették a fegyvertörvényt. Jó 4600 esetben lőttek lőfegyvereket.